Eser arról is beszélt ugyanakkor, hogy Törökország nem engedheti meg magának, hogy a turisztikai szezon kellős közepén elveszítse a repülőtereken foglalkoztatott személyzetét. A turizmus ugyanis az ország gazdaságának fontos tartóoszlopa, a pandémia után pedig náluk is óriási szükség van a szakképzett munkaerőre.
Berlin egyébként nem most először szeretné törökökkel pótolni a német munkaerőt.
A két ország között 1961-ben született egy munkaerő-toborzási megállapodás, amelynek eredményeképp számos török család költözött Németországba. Az egyezség 60. évfordulója kapcsán tavaly Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnök úgy nyilatkozott, „Németország a törökök nélkül ma már egyszerűen nem képzelhető el”.
Az országban a lakosság bő negyedét teszik ki az úgynevezett migrációs hátterű emberek a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) áprilisban közölt adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 83 milliós lakosság körülbelül 27 százaléka, 22,3 millió ember tartozik ebbe a kategóriába. A migrációs hátterű csoport legnagyobb része, összesen 12 százalékuk Törökországból származik.
Ausztria is a bevándorlókhoz fordul. A munkaerő hiánya miatt Ausztria is a határain kívül kezd toborzásba, a kormány a múlt héten jelentette be, hogy enyhíti az Európai Unión kívüli állampolgárok hozzáférését a munkaerőpiacához. Többek között lazítanak a nyelvtudásra vonatkozó kritériumokon, illetve az idénymunkások esetében felgyorsítják a munkaerőpiachoz való állandó hozzáférést. A kormány indoklása szerint az intézkedésre azért van szükség, mert a munkaerőhiányt a népességcsökkenés is súlyosbítja majd a közeljövőben.
Borítókép: Szíriai menekültek érkeznek a friedlandi fogadóállomásra a közép-németországi Göttingen közelében 2016. április 4-én (Fotó: MTI/EPA/Swen Pförtner)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!