Németország a bevándorlási politika átalakításával oldaná meg az országban fennálló munkaerőhiányt, amelyet a pandémia az elmúlt években drámai szintre emelt. Nancy Faeser belügyminiszter még a múlt héten jelentette be, hogy török munkavállalók toborzásával enyhítenék a németországi repülőtereken kialakult káoszt, azóta pedig elárulta, a vendéglátóiparra nézve is hasonló terveik vannak.
Meg kell könnyítenünk a külföldi dolgozók helyzetét
– fogalmazott a szociáldemokrata politikus. Hozzátette, elsősorban a bürokrácia leegyszerűsítését és a szakmai képesítések elismerésének felgyorsítását tervezik annak érdekében, hogy Németország vonzó hely legyen a külföldi szakmunkások számára. A bevándorlási politika átalakításának részeként pedig az állampolgársági jogszabályokon is lazítanának, ami azt jelentené, hogy a nem uniós állampolgárok több állampolgársággal is rendelkezhetnek majd.
A német média szerint a repülőtereken fennálló súlyos munkaerőhiány megoldására Berlin kétezer török munkavállalót szeretne az országba csábítani.
Az ő feladatuk leginkább a poggyászok kezelése lenne, az utasok átvilágításában nem vennének részt. Az ország légikikötőiben jelentősen megcsappant a foglalkoztatottak száma a koronavírus-járvány miatt az elmúlt két évben, ám a turizmus most újból virágzik, és a németek közül is sokan útra kelnek. A nyaralni vágyók ugyanakkor hosszú sorokkal, járatkésésekkel és -kiesésekkel szembesülnek az alkalmazottak hiánya miatt.
A repülőtéri munkavállalók toborzásának híre pedig elérte a célját, mivel Törökországban óriási szenzációt váltott ki. Számos újság címlapján jelent meg, hogy Németország busásan megfizeti a török munkásokat, néhány helyen arról írtak, a munkavállalók akár 4000–6000 eurós (körülbelül 1,6–2,4 millió forintos) havi fizetésben is részesülhetnek.
Nagyon sokan lázba jöttek a hír hallatán, és elkezdték tervezgetni, hogy Németországba költöznek, majd végleg le is telepednek ott
– nyilatkozta Emre Eser, a Deutsche Welle német közszolgálati média törökországi munkatársa.
Eser arról is beszélt ugyanakkor, hogy Törökország nem engedheti meg magának, hogy a turisztikai szezon kellős közepén elveszítse a repülőtereken foglalkoztatott személyzetét. A turizmus ugyanis az ország gazdaságának fontos tartóoszlopa, a pandémia után pedig náluk is óriási szükség van a szakképzett munkaerőre.
Berlin egyébként nem most először szeretné törökökkel pótolni a német munkaerőt.
A két ország között 1961-ben született egy munkaerő-toborzási megállapodás, amelynek eredményeképp számos török család költözött Németországba. Az egyezség 60. évfordulója kapcsán tavaly Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnök úgy nyilatkozott, „Németország a törökök nélkül ma már egyszerűen nem képzelhető el”.
Az országban a lakosság bő negyedét teszik ki az úgynevezett migrációs hátterű emberek a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) áprilisban közölt adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 83 milliós lakosság körülbelül 27 százaléka, 22,3 millió ember tartozik ebbe a kategóriába. A migrációs hátterű csoport legnagyobb része, összesen 12 százalékuk Törökországból származik.
Ausztria is a bevándorlókhoz fordul. A munkaerő hiánya miatt Ausztria is a határain kívül kezd toborzásba, a kormány a múlt héten jelentette be, hogy enyhíti az Európai Unión kívüli állampolgárok hozzáférését a munkaerőpiacához. Többek között lazítanak a nyelvtudásra vonatkozó kritériumokon, illetve az idénymunkások esetében felgyorsítják a munkaerőpiachoz való állandó hozzáférést. A kormány indoklása szerint az intézkedésre azért van szükség, mert a munkaerőhiányt a népességcsökkenés is súlyosbítja majd a közeljövőben.
Borítókép: Szíriai menekültek érkeznek a friedlandi fogadóállomásra a közép-németországi Göttingen közelében 2016. április 4-én (Fotó: MTI/EPA/Swen Pförtner)
