– Fényévekre vagyunk a tűzszünettől – summázta a békekötés esélyeit szerdai kijevi látogatása előtt Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter. Kétségtelen, hogy ahhoz legalább valamiféle párbeszéd kellene a hadban álló felek között, márpedig Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszer éppen múlt héten erősítette meg, hogy nem zajlanak és nincsenek is napirenden tárgyalások.
Egyelőre nem látszik érdeklődés sem Kijev, sem a nyugati államok részéről
– nyilatkozott minap a kérdésről orosz részről hasonlóan Jurij Usakov elnöki tanácsadó.
Legutóbb márciusban Isztambulban ültek egy asztalhoz az orosz és az ukrán delegációk, de különösebb eredmény nélkül. Ezt követően egy ideig még online formában egyeztettek, de főként miután fény derült a bucsai gyilkosságokra – ahol azzal vádolják az orosz erőket, hogy több száz ukrán civilt mészároltak le –, májusban ezeknek is vége szakadt. Azóta legfeljebb időszakos tűzszünetekről, humanitárius folyosók megnyitásáról, fogolycserékről esik szó, a tartós béke feltételeiről nem.
Már csak azért sem, mert Kijevben és Moszkvában teljesen másképpen értékelik a kialakult helyzetet, különösen ami az elfoglalt területek sorsát illeti. Az ukrán vezetés többször leszögezte, hogy egyetlen centimétert sem hajlandók feladni Ukrajnából, bármilyen béke alapfeltétele az ország szuverenitásának teljes helyreállítása.
Ezzel szemben az oroszok úgy vélik, hogy Ukrajnának el kellene ismernie az új területi realitásokat, beleértve a Donyecki és Luhnaszk Népköztársaságok státusát, a 2014-ben elcsatolt Krímről pedig végképp nem hajlandók alkudozni.
A már idézett Jurij Usakov világossá is tette, hogy ennek szellemében Moszkva feltételei teljesen mások lesznek, ha egyszer mégis újraindulnak a tárgyalások.
Orosz–ukrán háború
