Hallani sem akarnak az ukránok a területek feladásáról

Az elnök tanácsadója káromkodva küldte el melegebb éghajlatra a Nyugatot.

Harkiv, 2022. május 25. Orosz támadásokban megrongálódott otthona egyik szobájában takarítja a törmelékeket egy nõ Harkiv külvárosában 2022. május 25-én. MTI/EPA/Szergej Kozlov Fotó: Szergej Kozlov

Nyomdafestéket nem tűrő hangnemben küldte el melegebb éghajlatra a Nyugatot Olekszij Aresztovics, az ukrán elnök tanácsadója. A férfi rendszeres elemzéseket ad az ukrajnai helyzetről a YouTube-on, ahol ismert olykor nyers stílusáról, ezúttal azonban egyenesen durva káromkodásra ragadtatta magát. 

A gyermekeink meghalnak, a katonák a testükkel állítják meg a lövedékeket, erre ők arról papolnak, hogyan áldozzuk fel a területeinket. Ez soha nem fog megtörténni

– fakadt ki, miután mindennek lehordta a Nyugatot.

Olekszij Aresztovics kijelentésével azokat az egyre hangosabb nyugati véleményeket bírálta, amelyek azt sürgetik, hogy Kijevnek tárgyalóasztalhoz kellene ülnie Oroszországgal, akár területeinek feladása árán is. Legutóbb például Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter tanácsolta ezt a davosi Világgazdasági Fórumon, de a The Wall Street Journal és The New York Times hasábjain is jelentek meg hasonló publicisztikák.

Sőt, valószínűleg politikai szinten is erősödik a nyomás az ukránokon. Mihail Podoljak, az ukrán elnök egy másik tanácsadója már korábban azt nyilatkozta, hogy „nagyon különös” nyugati felhívások érkeznek hozzájuk, melyek a tűzszünetet sürgetik.

Ennek lehetőségét az elmúlt napokban Volodimir Zelenszkij ukrán államfő kategorikusan elutasította. Kijev szerint bármilyen engedmény Oroszországnak azonnal a háború kiszélesedéséhez vezetne, nem állítaná meg, legfeljebb egy időre szüneteltetné a háborút.

Letakart holttest mellett megy el egy nő a kelet-ukrajnai Harkivban. Fotó: Bernat Armangue

Ráadásul a közvélemény-kutatások szerint egy területvesztéssel járó békekötés jelenleg politikai öngyilkosság lenne.

A friss felmérések szerint az ukránok 82 százaléka hallani sem akar arról, hogy lemondjanak az elfoglalt területekről, és csak 10 százalék tartja elképzelhetőnek a lehetőséget. Igaz, a kutatások nem terjedtek ki a megszállt területekre, és némileg árnyalt képet mutatnak a területi adatok: keleten, ahol a leghevesebb harcok dúlnak, 19 százalék menne bele egy ilyen alkuba.

A közvélemény-kutatás egy másik érdekes megállapítása, hogy a megkérdezettek 2 százalékának még mindig jó véleménye van az oroszokról.

A felmérést végző intézet rámutatott, arányosítva még mindig félmillió embert jelenthet Ukrajnában, akik a háború ellenére szimpatizálnak a támadókkal (és ezek csak azok, akik nyíltan vállalták érzéseiket). A legtöbben itt is a keleti országrészből kerültek ki.

Nem ez az első eset egyébként, hogy Olekszij Aresztovics a nyelvét köszörülte a Nyugaton. 

A napokban ismerte el, hogy a keleti fronton nagyon rosszul áll a helyzetük, amiért a beígért nyugati – elsősorban német – fegyverszállítmányok késlekedését okolta. 

Azon kesergett, hogy a Nyugatnak talán már nincs szüksége Ukrajnára, és arról panaszkodott, hogy nehézfegyverzet nélkül nem tudják megállítani a támadókat.

Egyúttal leszögezte, akár egyedül is megvívják a harcukat, és az utolsó ukránig harcolni fognak.

Borítókép:  Orosz támadásokban megrongálódott otthona egyik szobájában takarítja a törmelékeket egy nő Harkiv külvárosában 2022. május 25-én. (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)