Hallani sem akarnak az ukránok a területek feladásáról

Az elnök tanácsadója káromkodva küldte el melegebb éghajlatra a Nyugatot.

Harkiv, 2022. május 25. Orosz támadásokban megrongálódott otthona egyik szobájában takarítja a törmelékeket egy nõ Harkiv külvárosában 2022. május 25-én. MTI/EPA/Szergej Kozlov Fotó: Szergej Kozlov

Sőt, valószínűleg politikai szinten is erősödik a nyomás az ukránokon. Mihail Podoljak, az ukrán elnök egy másik tanácsadója már korábban azt nyilatkozta, hogy „nagyon különös” nyugati felhívások érkeznek hozzájuk, melyek a tűzszünetet sürgetik.

Ennek lehetőségét az elmúlt napokban Volodimir Zelenszkij ukrán államfő kategorikusan elutasította. Kijev szerint bármilyen engedmény Oroszországnak azonnal a háború kiszélesedéséhez vezetne, nem állítaná meg, legfeljebb egy időre szüneteltetné a háborút.

Letakart holttest mellett megy el egy nő a kelet-ukrajnai Harkivban. Fotó: Bernat Armangue

Ráadásul a közvélemény-kutatások szerint egy területvesztéssel járó békekötés jelenleg politikai öngyilkosság lenne.

A friss felmérések szerint az ukránok 82 százaléka hallani sem akar arról, hogy lemondjanak az elfoglalt területekről, és csak 10 százalék tartja elképzelhetőnek a lehetőséget. Igaz, a kutatások nem terjedtek ki a megszállt területekre, és némileg árnyalt képet mutatnak a területi adatok: keleten, ahol a leghevesebb harcok dúlnak, 19 százalék menne bele egy ilyen alkuba.

A közvélemény-kutatás egy másik érdekes megállapítása, hogy a megkérdezettek 2 százalékának még mindig jó véleménye van az oroszokról.

A felmérést végző intézet rámutatott, arányosítva még mindig félmillió embert jelenthet Ukrajnában, akik a háború ellenére szimpatizálnak a támadókkal (és ezek csak azok, akik nyíltan vállalták érzéseiket). A legtöbben itt is a keleti országrészből kerültek ki.

Nem ez az első eset egyébként, hogy Olekszij Aresztovics a nyelvét köszörülte a Nyugaton. 

A napokban ismerte el, hogy a keleti fronton nagyon rosszul áll a helyzetük, amiért a beígért nyugati – elsősorban német – fegyverszállítmányok késlekedését okolta. 

Azon kesergett, hogy a Nyugatnak talán már nincs szüksége Ukrajnára, és arról panaszkodott, hogy nehézfegyverzet nélkül nem tudják megállítani a támadókat.

Egyúttal leszögezte, akár egyedül is megvívják a harcukat, és az utolsó ukránig harcolni fognak.

Borítókép:  Orosz támadásokban megrongálódott otthona egyik szobájában takarítja a törmelékeket egy nő Harkiv külvárosában 2022. május 25-én. (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)