Halálbüntetést vezetnek be az egyik kelet-ukrajnai szakadár területen, a „Donyecki Népköztársaságban”. Az intézkedést a július elsején életbe lépett büntetőtörvénykönyv vezeti be, amely szerint a halálbüntetésre vonatkozó rendelkezések 2025. január 1-jén lépnek hatályba. A kivégzések nem lesznek nyilvánosak, a büntetés-végrehajtási intézetben fogják végrehajtani őket. Az elítéltek lelövésekor mindössze két személy lesz jelen: egy ügyész, aki az intézet alkalmazottja, valamint egy orvos, aki igazolja a halál beálltát. A halálra ítélt foglyok azonban kegyelmi kérelmet nyújthatnak be, amelyet a köztársasági vezető fog megvizsgálni, mielőtt döntést hoz az ügyben.
Korábban az orosz Állami Duma (a parlament alsóháza) elnöke, Vjacseszlav Volodin már felszólalt amellett, hogy a népköztársaságban bevezessék a halálbüntetést, szerinte az intézkedésnek háborús időkben nagy jelentősége van.
Az intézkedésre a nemzetközi közösség is felfigyelt, ugyanis a kizárólag Oroszország és Szíria által elismert „Donyecki Népköztársaságban” júniusban három külföldi férfira szabtak ki halálbüntetést. A brit Aiden Aslint és Shaun Pinnert, valamint a marokkói Szaadum Brahimot Mariupolban fogták el, és terrorizmussal, valamint zsoldos tevékenységgel vádolják őket, amiért az ukránok oldalán fegyvert fogtak. A két brit férfi azonban nem zsoldosként utazott a háborús övezetbe, mindketten Ukrajnában élnek és 2018 óta tagjai az ukrán hadseregnek. Az orosz sajtó akkor arról számolt be, mindhárom férfi elismerte bűnösségét, Liz Truss brit külügyminiszter azonban úgy nyilatkozott állampolgáraik ügyében, hogy „hamis ítélet született, amelynek nincs semmilyen legitimitása”.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön felszólította Oroszországot, hogy lépjen közbe, és ne végezzék ki a két brit állampolgárt – korábban a marokkói férfi esetében is ugyanezzel a kéréssel fordultak Moszkvához. Brahim apja már Vlagyimir Putyin orosz elnököt is arra kérte, lépjen közbe, hogy fiát ne sújtsák halálbüntetéssel.
