Hatalmas energiaválság küszöbére sodródott Európa

Egyre nagyobb a félelem az Európát fenyegető hatalmas energiaválság miatt: a gázellátás veszélybe került, a rezsiárak minden országban emelkednek, és egyelőre szakértők is csak annyit tudnak biztosra mondani, hogy kemény tél vár a kontinens országaira. Ráadásul az Északi Áramlat 1 gázvezeték sorsa is bizonytalan: amennyiben Oroszország végleg elzárja a csapokat, hatalmas káosz zúdulhat Németországra és velük együtt az egész Európai Unióra.

FILES-GERMANY-RUSSIA-UKRAINE-CONFLICT-ENERGY-GAS Fotó: JOHN MACDOUGALL

Ez a légszélsőségesebb energiaválság, amely valaha sújtotta Európát. Európa azzal a valós veszéllyel néz szembe, hogy nem lesz elegendő gáz, amikor a legnagyobb szükség van rá, ami az év leghidegebb időszakában van

– vélekedett Alex Munton, a washingtoni székhelyű Rapidan Energy Group tanácsadó cég szakértője.

Hozzátette: az energiaárak már így is plafont súrolják. Emmanuel Macron francia elnök arra figyelmeztetett csütörtökön. Oroszország „háborús fegyverként” használja a gázt, ezért a franciáknak és Európának is fel kell készülnie az orosz gázellátás teljes leállására.

Az elmúlt napok igazi változása, és szerintem erről túl keveset beszéltünk, az az orosz döntés, hogy elkezdték elzárni a gázt. Hibrid háborúban vagyunk. És ez nem a szankcióink következménye

– jelentette ki Macron.

Orosz függőség a kontinensen

A háború és az oroszellenes intézkedések egyértelműen rávilágítottak arra, az Európai Unió nagymértékben függ Oroszországtól.

A teljes blokk gázszükségletének mintegy 45 százalékát a keleti nagyhatalom fedezi. Moszkva már csökkentette Lengyelország, Bulgária, Hollandia és Finnország gázellátását, amiért nem voltak hajlandók eleget rubelben fizetni. Ausztria és Csehország pedig egy Ukrajnán keresztül haladó vezetéken kapja a gázt. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint az európai országoknak komoly olaj- és gázellátási kihívásokkal kell szembenézniük az elkövetkező hónapokban, ezáltal az emberek mindennapjai kerülhetnek veszélybe. Szélsőséges esetben a válság társadalmi és politikai feszültségekhez is vezethet.

Vészhelyzet Németországban

A németországi helyzet különösen aggasztó. Hétfőn megkezdődtek a két országot összekötő Északi Áramlat 1 vezeték tíz napig tartó karbantartási munkálatai, azonban kételyek övezik: mi fog történni a határidő lejárta után. A Gazprom orosz állami energetikai óriáscég szerdán közölte ugyanis, hogy nem tudják garantálni a vezeték részét képző egyik „kritikus fontosságú létesítmény” biztonságos működtetését, mert kétségesnek tartja, hogy Kanada tényleg visszajuttatja-e a gázvezeték karbantartás alatt álló turbinaberendezését.

Majd meglátjuk, szeretné-e Oroszország továbbra is használni a gázt fegyverként

– jegyezte meg Ivan Korcok szlovák külügyminiszter szerdán a C5-országok külügyminisztereinek Budapesten tartott találkozóját követő sajtótájékoztatón.

Brüsszel szintén attól tart, hogy a Kreml – akár technikai okokra hivatkozva – határozatlan időre meghosszabbíthatja a tervezett leállást, ezzel fellépve az Oroszországot sújtó szankciók ellen. Az Európai Unió ez idáig hat oroszellenes szankciós csomagot jelentett be és előkészületben van a hetedik is, ám az még kérdéses, hogy a gázszállítást is érintsék-e az intézkedések. Magyarország továbbra is kitart amellett, hogy a gázembargó kérdése nem vitatéma.

Bár a berlini kormány 55 százalékról 35 százalékra csökkentette az orosz gáztól való függőséget, számolnak azzal is, ha Oroszország végleg elzárná a csapokat.

Gázzal fűtött lakónegyed a németországi Frankfurtban. Fotó: MTI/AP/Michael Probst

Amennyiben az bekövetkezik, hatalmas problémákat fog okozni: a mostaniakat is felülmúló áremelkedések, kifizetetlen számlák tömkelege, gyárak leállása. A németek mintegy fele úgy véli, ha tetőzni fog az energiaválság, sem a magánháztartásokat, sem az ipart nem szabad előnyben részesíteni, és egyenlő bánásmódot kell biztosítani. Korábban Robert Habeck zöldpárti alkancellár és gazdasági minisztert is arról beszélt, a családoknak is vissza kell fogniuk a fogyasztást, ugyanis az ipari termelés tartós leállása hatalmas következményekkel járna. A leginkább érintett szektorok az alumínium-, az üveg- és a vegyipar. Németországban a lakosság közel fele fűt gázzal.

A németek már megkezdték egyébként a takarékoskodást: nemrégiben egy kelet-németországi városban korlátozták a melegvíz-ellátást, máshol uszodákat zárnak be és szüneteltetik a köztéri világítást.

Spórolásra biztatnak Európa-szerte

Európa más részein sem jobb a helyzet: a brit Cornwall Insight piackutató cég becslései szerint októbertől egy átlagos brit háztartás éves rezsiköltségei a 3244 fontot (több mint másfél millió forint) is elérhetik, januártól pedig 3363 fontra (mintegy 1,6 millió forintra) is emelkedhetnek.

Az Egyesült Királyságban idén nyárra az elmúlt négy évhez képest közel duplájára emelkedtek az energiaárak: a nyári hónapokban már kétezer font körül alakult az évi átlagos rezsiköltség, 2020–2021 telén viszont ezer font körül mozgott.

Hollandia már tavasszal takarékossági kampányt indított, amelyben arra szólították fel az embereket, hogy kapcsolják le a központi fűtést és zuhanyozzanak rövidebb ideig. Javasolták továbbá, a ruhákat szabad levegőn szárítsák és húzzák ki a tápkábeleket otthon, amikor nyaralni mennek. Olaszországhoz hasonlóan pedig Franciaországban is azt tervezik, hogy szükség esetén korlátozzák egyes termelő ágazatok energiafogyasztását.

Borítókép: Az Északi Áramlat gázvezeték terminálja az észak-németországi Lubmin városában (Fotó: AFP/John Macdougall)