Majd meglátjuk, szeretné-e Oroszország továbbra is használni a gázt fegyverként
– jegyezte meg Ivan Korcok szlovák külügyminiszter szerdán a C5-országok külügyminisztereinek Budapesten tartott találkozóját követő sajtótájékoztatón.

Majd meglátjuk, szeretné-e Oroszország továbbra is használni a gázt fegyverként
– jegyezte meg Ivan Korcok szlovák külügyminiszter szerdán a C5-országok külügyminisztereinek Budapesten tartott találkozóját követő sajtótájékoztatón.
Brüsszel szintén attól tart, hogy a Kreml – akár technikai okokra hivatkozva – határozatlan időre meghosszabbíthatja a tervezett leállást, ezzel fellépve az Oroszországot sújtó szankciók ellen. Az Európai Unió ez idáig hat oroszellenes szankciós csomagot jelentett be és előkészületben van a hetedik is, ám az még kérdéses, hogy a gázszállítást is érintsék-e az intézkedések. Magyarország továbbra is kitart amellett, hogy a gázembargó kérdése nem vitatéma.
Bár a berlini kormány 55 százalékról 35 százalékra csökkentette az orosz gáztól való függőséget, számolnak azzal is, ha Oroszország végleg elzárná a csapokat.

Amennyiben az bekövetkezik, hatalmas problémákat fog okozni: a mostaniakat is felülmúló áremelkedések, kifizetetlen számlák tömkelege, gyárak leállása. A németek mintegy fele úgy véli, ha tetőzni fog az energiaválság, sem a magánháztartásokat, sem az ipart nem szabad előnyben részesíteni, és egyenlő bánásmódot kell biztosítani. Korábban Robert Habeck zöldpárti alkancellár és gazdasági minisztert is arról beszélt, a családoknak is vissza kell fogniuk a fogyasztást, ugyanis az ipari termelés tartós leállása hatalmas következményekkel járna. A leginkább érintett szektorok az alumínium-, az üveg- és a vegyipar. Németországban a lakosság közel fele fűt gázzal.
A németek már megkezdték egyébként a takarékoskodást: nemrégiben egy kelet-németországi városban korlátozták a melegvíz-ellátást, máshol uszodákat zárnak be és szüneteltetik a köztéri világítást.
Európa más részein sem jobb a helyzet: a brit Cornwall Insight piackutató cég becslései szerint októbertől egy átlagos brit háztartás éves rezsiköltségei a 3244 fontot (több mint másfél millió forint) is elérhetik, januártól pedig 3363 fontra (mintegy 1,6 millió forintra) is emelkedhetnek.
Az Egyesült Királyságban idén nyárra az elmúlt négy évhez képest közel duplájára emelkedtek az energiaárak: a nyári hónapokban már kétezer font körül alakult az évi átlagos rezsiköltség, 2020–2021 telén viszont ezer font körül mozgott.
Hollandia már tavasszal takarékossági kampányt indított, amelyben arra szólították fel az embereket, hogy kapcsolják le a központi fűtést és zuhanyozzanak rövidebb ideig. Javasolták továbbá, a ruhákat szabad levegőn szárítsák és húzzák ki a tápkábeleket otthon, amikor nyaralni mennek. Olaszországhoz hasonlóan pedig Franciaországban is azt tervezik, hogy szükség esetén korlátozzák egyes termelő ágazatok energiafogyasztását.
Borítókép: Az Északi Áramlat gázvezeték terminálja az észak-németországi Lubmin városában (Fotó: AFP/John Macdougall)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!