A volt miniszterelnök szerint kemény tél vár a svédekre

Atomreaktorok bezárásával az elmúlt években tovább romlott az energiaellátás biztonsága Svédországban, amely most a háború, illetve az uniós szankciók miatt fenyegető gáz- és olajhiány miatt tovább gyengülhet. Az ország korábbi miniszterelnöke, aki két cikluson át is vezette a stockholmi kabinetet, úgy látja, ennek következményeit a lakosság már idén télen a bőrén fogja érezni.

2022. 07. 09. 18:29
Cudar tél Svédországban. Fotó: Bugnyár Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az exminiszterelnök arra a kérdésre nem válaszolt, mit tett hivatali ideje alatt az energiafüggőség csökkentése érdekében. Ismert, hogy kormánya hagyta jóvá az Északi Áramlat 1 orosz gázvezeték építését, majd a következő, szociáldemokrata kormány járult hozzá az Északi Áramlat 2 megépítéséhez a svéd partoknál. Hogy a függő viszony felszámolása nem volt a Reinfeldt-kabinetet váltó szociáldemokrata kormány prioritása sem, jól mutatja, hogy 2015-ben Stockholm úgy döntött, leállítja a Ringhals atomerőmű két, még üzemideje derekán lévő atomreaktorát, ami 2019–2020-ban meg is történt. 

Bezárásukkal hatra nőtt a zöldek nyomására az elmúlt évtizedekben Svédországban leállított reaktorok száma. 

Ennek már a háború kitörése előtt is jelentkeztek negatív hatásai; tavaly a téli, illetve nyári, legenergiaigényesebb időszakokban többször is kritikussá vált az áramellátás egyes területeken, ami nemegyszer áramkimaradással is járt. 

A svédországi áramtermelés legnagyobb hányadát atom-, illetve vízerőművek adják, ugyanakkor az utóbbi, északon megtermelt energia nemcsak időjárásfüggő, ezért gyakran bizonytalan kibocsátású, hanem nehezen eljuttattató a déli országrészekbe. Ugyanis úgy kapcsolták le a délen lévő reaktorokat, hogy nem fejlesztették az észak–dél közötti áramszállítás kapacitását, így a kimaradó kapacitás nehezen pótolható. 

Ezért az utóbbi időben megemelkedett délen az importáram részaránya az energiapalettán, amely elsősorban Németországból és Lengyelországból származik, fosszilis energiahordozóból előállított elektromosságból. 

Fotó: Bugnyár Zoltán

Bár a kormány közvetlenül nem ismerte el, hogy hiba volt bezárni a reaktorokat, az állami tulajdonban lévő Vattenfall energiacég két kisebb teljesítményű, 300 megawattos moduláris reaktor megvalósíthatósági tanulmányára tett javaslatot. Ha a szeptemberi választások után megalakuló új kormány szabad utat ad a beruházásnak, az új reaktorok legkorábban a 2030-as évek elejére készülhetnek el. Addig pedig maradnak az egekbe szökő árak, az energiaimport és esetleg a fagyoskodás.

 

Borítókép: Svédországban, különösen északon, cudarak a telek (Fotó: Bugnyár Zoltán)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.