A volt miniszterelnök szerint kemény tél vár a svédekre

Atomreaktorok bezárásával az elmúlt években tovább romlott az energiaellátás biztonsága Svédországban, amely most a háború, illetve az uniós szankciók miatt fenyegető gáz- és olajhiány miatt tovább gyengülhet. Az ország korábbi miniszterelnöke, aki két cikluson át is vezette a stockholmi kabinetet, úgy látja, ennek következményeit a lakosság már idén télen a bőrén fogja érezni.

Cudar tél Svédországban. Fotó: Bugnyár Zoltán

Fredrik Reinfeldt 2006 és 2014 között volt Svédország miniszterelnöke, jelenleg a Drivkraft Sverige ipari tanácsadó cégnél dolgozik, amely elsősorban a biztonságos energiaellátással, üzemanyagokkal és megújuló energiaforrásokkal foglalkozik. Ezen minőségében volt hivatalos a napokban egy kerekasztal-beszélgetésre az Almedal-héten. A nagy médiafigyelemmel kísért, évente megrendezett eseményen a svéd pártok vezető politikusai mellett cégek, érdekképviseletek és egyéb nonprofit szereplők gyűlnek össze, hogy nyilvánosan vitassanak meg fontos társadalmi és politikai kérdéseket, programokat. A panelbeszélgetésen az energiaügyi miniszter mellett kutatók és energiacégek topmenedzserei vizsgálták meg a károsanyag-kibocsátás csökkentésének lehetőségeit a megváltozott politikai helyzetben.

Fredrik Reinfeldt volt miniszterelnök egy televíziós műsorban  Fotó: Fredrik Persson

 A volt miniszterelnök szerint az orosz–ukrán háború miatt hideg és kemény tél vár a svédekre. 

Nagymértékben függünk az oroszországi olajtól és gáztól, és nem utolsósorban Európa más országaitól is

– mutatott rá Reinfeldt. Hozzátette: sokaknak most rövid időn belül változtatniuk kell a fűtési szokásain. – Nagy eséllyel magas árak és energiahordozó-hiány vár ránk, ami a lakosságra nézve hideg és nehéz téllel járhat – figyelmeztetett a korábbi jobboldali politikus.

Svédország északi részén nem ritka a mínusz húsz-harminc fok, így a fűtés valóban élet-halál kérdése. Bár a lakosság elenyésző része fűt közvetlenül gázzal, ugyanakkor a távhő egy részét – amely Magyarországhoz hasonlóan Svédországban is elterjedt fűtési forma – gázzal állítják elő, és nem ritka az sem, hogy olajkályhát használnak. Anders Wallinder, az Energiaügyi Hivatal gázellátás-biztonsági vezetője az Aftonbladet napilapnak azt mondta el, hogy 

a Svédországba érkező gáz negyven százaléka orosz gáz, amelyet elsősorban erőművek és ipari vállalatok használnak fel. 

Svédországban télen nem ritka a –20-30 fok sem  Fotó: Bugnyár Zoltán

Reinfeldttel ellentétben a szakember idénre még nem jósol fennakadásokat, köszönhetően a felhalmozott tartalékoknak, ám ha nem sikerül a tározókat újratölteni, 2023-ban már súlyos gondok léphetnek fel. 

Az exminiszterelnök arra a kérdésre nem válaszolt, mit tett hivatali ideje alatt az energiafüggőség csökkentése érdekében. Ismert, hogy kormánya hagyta jóvá az Északi Áramlat 1 orosz gázvezeték építését, majd a következő, szociáldemokrata kormány járult hozzá az Északi Áramlat 2 megépítéséhez a svéd partoknál. Hogy a függő viszony felszámolása nem volt a Reinfeldt-kabinetet váltó szociáldemokrata kormány prioritása sem, jól mutatja, hogy 2015-ben Stockholm úgy döntött, leállítja a Ringhals atomerőmű két, még üzemideje derekán lévő atomreaktorát, ami 2019–2020-ban meg is történt. 

Bezárásukkal hatra nőtt a zöldek nyomására az elmúlt évtizedekben Svédországban leállított reaktorok száma. 

Ennek már a háború kitörése előtt is jelentkeztek negatív hatásai; tavaly a téli, illetve nyári, legenergiaigényesebb időszakokban többször is kritikussá vált az áramellátás egyes területeken, ami nemegyszer áramkimaradással is járt. 

A svédországi áramtermelés legnagyobb hányadát atom-, illetve vízerőművek adják, ugyanakkor az utóbbi, északon megtermelt energia nemcsak időjárásfüggő, ezért gyakran bizonytalan kibocsátású, hanem nehezen eljuttattató a déli országrészekbe. Ugyanis úgy kapcsolták le a délen lévő reaktorokat, hogy nem fejlesztették az észak–dél közötti áramszállítás kapacitását, így a kimaradó kapacitás nehezen pótolható. 

Ezért az utóbbi időben megemelkedett délen az importáram részaránya az energiapalettán, amely elsősorban Németországból és Lengyelországból származik, fosszilis energiahordozóból előállított elektromosságból. 

Fotó: Bugnyár Zoltán

Bár a kormány közvetlenül nem ismerte el, hogy hiba volt bezárni a reaktorokat, az állami tulajdonban lévő Vattenfall energiacég két kisebb teljesítményű, 300 megawattos moduláris reaktor megvalósíthatósági tanulmányára tett javaslatot. Ha a szeptemberi választások után megalakuló új kormány szabad utat ad a beruházásnak, az új reaktorok legkorábban a 2030-as évek elejére készülhetnek el. Addig pedig maradnak az egekbe szökő árak, az energiaimport és esetleg a fagyoskodás.

Borítókép: Svédországban, különösen északon, cudarak a telek (Fotó: Bugnyár Zoltán)