Múlt kedden a brit alsóház 295:221 szavazati arány mellett elfogadta, hogy az Európai Unióval kialkudott brexit-egyezményhez csatolt észak-írországi protokoll egyes részeit egyoldalúan törölheti London. Mivel az Egyesült Királyság többé nem tagja az Európai Uniónak, az oda, vagy onnan érkező áruk (többségén) vámellenőrzést kell lefolytatni. A protokoll értelmében ezt nem az EU határán – vagyis az ír-északír határon –, hanem Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között, az Ír-tengeren kell lefolytatni. Azonban ez nem tetszik Londonnak, így változtatni akar.
Boris Johnson kormányának célja kettős.
Egyfelől az Észak-Írországba érkező és ott is maradó árukra nem akarnák lefolytatni a vámellenőrzést, választást adnának a vállalkozásoknak, hogy az EU-s vagy brit szabványoknak akarnak megfelelni, és növelnék a befolyásukat az áfakulcsok meghatározásában is. Másrészt el akarják érni, hogy a koronahű, protestáns Demokratikus Unionista Párt (DUP) – amely Belfast szorosabb kapcsolatát propagálja Londonnal – visszatérjen az északír kormányzatba. A májusi észak-írországi választásokat a Sinn Féin katolikus, köztársaságpárti párt nyerte meg, és – az északír polgárháborút lezáró, 1998-as nagypénteki békemegállapodás értelmében – a DUP-val kellene közös egységkormányt létrehoznia.
Annalena Baerbock német és Simon Coveney ír külügyminiszter felszólították Londont, hogy tartsa magát az Európai Unióval kötött egyezséghez, mondván, „sem jogi, sem politikai alapja nincsen azon változtatni”.
A miniszterek felhívták a figyelmet arra, hogy a brit kormány a nagypénteki egyezmény megsértését kockáztatja.
A brit külügyminiszter, Liz Truss szerint azonban „nincs más választásuk”, hiszen az EU a tárgyalások során kizárta a megállapodás szövegének a módosítását. Emellett London célja helyreállítani az egyre romló helyzetet Észak-Írországban, amely a hatalommegosztáson alapuló kormányzat felállításával kezdődhetne el, ám a DUP csak úgy hajlandó együttműködni a Sinn Féinnel, ha felülvizsgálják az észak-írországi protokollt. Az edinburghi jogi egyetem professzora, Alan Boyle szerint London hivatkozhat az egyezmény tizenhatodik cikkelyére, amely „kimutatható társadalmi károk” esetén lehetőséget biztosít a protokoll egyes részeinek a felfüggesztéséhez. Ez szerinte megvalósul a jelenleg összeomlott belfasti kormányzattal.
A belfasti Queen’s Egyetem júniusi közvélemény-kutatása szerint
a válaszadók 55 százaléka támogatja az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kereskedelmi egyezményt – februárban még öt százalékponttal kevesebben támogatták.
A kutatásban résztvevők 57 százaléka ellenezte London egyoldalú szerződésmódosítási szándékát, ám háromnegyedük támogatja, hogy a lezáratlan kérdésekben tárgyalásos úton szülessen egyezség. A többség szerint az egyezmény ugyan pozitív az északír gazdaságra nézve, de 59 százalékuk aggódott annak negatív hatására a politikai stabilitás tekintetében. A válaszadók 84 százaléka mondta azt, hogy nem bízik a Boris Johnson vezette londoni kormányban.
Szakértők szerint a brit kormány válaszút elé érkezett.
