– A „Donyecki és Luhanszki Népköztársaság” csapatai, az orosz fegyveres erők támogatásával már 253 települést szabadítottak fel a „Donyecki Népköztársaság” területén – számolt be a Telegram-csatornáján tegnap az önhatalmúlag kikiáltott „Donyecki Népköztársaság” területvédelmi főhadiszállása.
Elemzők szerint a megszállt területeket Moszkva először adminisztratív ellenőrzése alá vonja, később pedig valamilyen politikai berendezkedést alakíthat ki rajtuk, akár annektálhat is bizonyos területeket.
Sőt szeptember közepéig – a „Donbászi Népköztársaság” mellett – már Zaporizzsja megye is népszavazást tarthat az Oroszországhoz való csatlakozásról Vlagyimir Rogov, a helyi katonai és civil adminisztráció helyettes vezetője szerint. Ez elemzők szerint annak ellenére is megvalósulhat, hogy Zaporizzsja területének egészét még nem uralják az orosz erők.
Noha a február 24-én megkezdődött orosz–ukrán háború már az első napokban Kijevet is elérte, mára a harcok Ukrajna keleti és déli országrészébe szorultak vissza, ahol az orosz csapatok lassú, de határozott területszerzésekkel haladnak előre – amelyek gyakran civil életekbe is kerülnek. Az orosz védelmi minisztérium mostanra a Donyec-medence „felszabadítását” tűzte ki elsődleges céljának.
Szakértők szerint a szeptemberi népszavazás egyúttal Moszkva szándékait is előrevetítheti a háború lezárására a Donyec-medencében.
De ez nem vethet véget a feszültségeknek mindenhol. Andrej Klisász, az orosz parlament felsőháza alkotmányjogi bizottságának vezetője tegnap a Telegram-csatornáján úgy fogalmazott:„Ukrajna egész területén el kell végezni a nácitlanítást és demilitarizálást, mert Kijev folyamatosan a Krím megtámadásával fenyeget. Ha ezt nem tesszük, területeink, polgáraink és infrastruktúránk is konstans veszélybe kerül.” Ugyanakkor a múlt hónapban tartott G7-csúcson a videókapcsolaton keresztül beszédet mondó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte a nyugati szövetségeseit, hogy fokozzák országa megsegítését, mert a tél beköszöntével nagyon nehézzé válik a védekezés.
