– A „Donyecki és Luhanszki Népköztársaság” csapatai, az orosz fegyveres erők támogatásával már 253 települést szabadítottak fel a „Donyecki Népköztársaság” területén – számolt be a Telegram-csatornáján tegnap az önhatalmúlag kikiáltott „Donyecki Népköztársaság” területvédelmi főhadiszállása.
Elemzők szerint a megszállt területeket Moszkva először adminisztratív ellenőrzése alá vonja, később pedig valamilyen politikai berendezkedést alakíthat ki rajtuk, akár annektálhat is bizonyos területeket.
Sőt szeptember közepéig – a „Donbászi Népköztársaság” mellett – már Zaporizzsja megye is népszavazást tarthat az Oroszországhoz való csatlakozásról Vlagyimir Rogov, a helyi katonai és civil adminisztráció helyettes vezetője szerint. Ez elemzők szerint annak ellenére is megvalósulhat, hogy Zaporizzsja területének egészét még nem uralják az orosz erők.
Noha a február 24-én megkezdődött orosz–ukrán háború már az első napokban Kijevet is elérte, mára a harcok Ukrajna keleti és déli országrészébe szorultak vissza, ahol az orosz csapatok lassú, de határozott területszerzésekkel haladnak előre – amelyek gyakran civil életekbe is kerülnek. Az orosz védelmi minisztérium mostanra a Donyec-medence „felszabadítását” tűzte ki elsődleges céljának.
Szakértők szerint a szeptemberi népszavazás egyúttal Moszkva szándékait is előrevetítheti a háború lezárására a Donyec-medencében.
De ez nem vethet véget a feszültségeknek mindenhol. Andrej Klisász, az orosz parlament felsőháza alkotmányjogi bizottságának vezetője tegnap a Telegram-csatornáján úgy fogalmazott:„Ukrajna egész területén el kell végezni a nácitlanítást és demilitarizálást, mert Kijev folyamatosan a Krím megtámadásával fenyeget. Ha ezt nem tesszük, területeink, polgáraink és infrastruktúránk is konstans veszélybe kerül.” Ugyanakkor a múlt hónapban tartott G7-csúcson a videókapcsolaton keresztül beszédet mondó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte a nyugati szövetségeseit, hogy fokozzák országa megsegítését, mert a tél beköszöntével nagyon nehézzé válik a védekezés.
Az oroszbarát erők jelenleg a kelet-ukrajnai területeket, az Azovi-tenger mentét és a Fekete-tenger partjának egy jelentős részét is elfoglalták.
Délen a frontvonalat – többé-kevésbé – a Dnyeper folyó jelenti. A keleti frontvonal jelenleg kevésbé határozható meg pontosan, itt a kevesebb és kisebb települések miatt nagyobb léptékű az orosz terjeszkedés. Tegnap már Szlovjanszk környékét bombázták az oroszok, a várostól délre, Kramatorszkban pedig megszólaltak a szirénák is. A Szlovjanszk–Kramatorszk agglomeráció védelme, úgy tűnik, kiemelten fontos Kijev számára, ugyanis a közeli településekről csapatokat vonultatott vissza ennek védelme érdekében.
A harcok egyébként pénteken éledtek fel újra, miután július 6–15. között hadműveleti szüntet tartottak a Donbászban – amelynek leginkább logisztikai okai voltak. Miután az orosz védelmi minisztérium pénteken bejelentette a hadművelet folytatását, több tengely mentén is megkezdődtek a támadások. Az egyik ilyen irány a már említett Szlovjanszk–Kramatorszk agglomeráció a keleti fronton, még egy másik Mikolajiv és Dnyipro térsége délen. Amíg előbbi a Fekete-tenger partján minősül kulcsfontosságú célpontnak, addig utóbbi településen egy fontos ukrán ballisztikus rakétagyárat ért orosz rakétatámadás – sok szakértőt meglepett, hogy Moszkva eddig húzta a gyár megtámadását.
Az Institute for the Study of War (ISW) nonprofit katonai elemző intézet várakozásai szerint továbbra is rakétacsapásokkal haladnak majd előre az orosz csapatok, és csupán kevés szárazföldi támadás várható, azok is leginkább a Szlovjanszk–Sziverszk–Bahmut határolta keleti fronti területeken. Az intézet szerint a Kreml arra is utasíthatta az orosz csapatokat, hogy próbálják meg átvenni az irányítást egész Harkiv megye felett, de erre szerintük jelenleg kicsi az esély.
Borítókép: az orosz védelmi minisztérium által riportereknek szervezett túrán készített képen orosz katona őrködik az orosz védelmi minisztérium támogatásával épülő új lakótömbnél, a dél-ukrajnai Mariupolban 2022. július 13-án. Az orosz hadsereg május 20-án foglalta el teljesen Mariupolt (Fotó: MTI/AP)
Orosz–ukrán háború
