Megszakadhat a diplomáciai kapcsolat Bulgária és Oroszország között

Egyelőre nem tudni, hogyan végződik az orosz–bolgár diplomáciai konfliktus, amely a hét elején hetven orosz diplomata kiutasítása kapcsán tört ki. Csütörtökön Eleonora Mitrofanova szófiai orosz nagykövet ultimátumot nyújtott be a bolgár külügyminisztériumnak, amelyben azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben Bulgária nem változtatja meg döntését, az akár a diplomáciai kapcsolatok megszakításához is vezethet.

Szófia, 2022. június 22. Kiril Petkov bolgár miniszterelnök a kisebbségi kormánya ellen benyújtott bizalmatlansági szavazást tartottak a szófiai parlamentben 2022. június 22-én. A bizalmatlansági indítványt 123 képviselő támogatta 116 ellenében a 240 fős törvényhozásban. A kormányválságot az idézte elő, hogy június 8-án a koalícióból kilépett a Van Ilyen Nép (ITN) párt a pótköltségvetés, illetve a szomszédos Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megkezdése körül kialakult viták miatt. A fotó június 21-én készült. MTI/EPA/Vaszil Donev Fotó: Vaszil Donev

„Ha holnap 12 óráig nem törlik a bolgár kormány döntését, miszerint kiutasítja a Bulgária területén működő orosz intézmények hetven alkalmazottját, akkor a Szófiában működő orosz nagykövetség felveti a kérdést az orosz államnál a szófiai misszió megszüntetéséről” – válaszolt a diplomaták kiutasítására  az Orosz Föderáció nagykövete, Eleonora Mitrofanova fenyegető üzenetében, amelyet személyesen juttatott el a bolgár külügyminisztériumhoz. 

Egy diplomata sem engedheti meg magának, hogy ultimátumokat adjon a bolgár államnak

– reagált az üzenetre a múlt héten megbuktatott, de még hivatalban lévő Kiril Petkov miniszterelnök, aki egy személyben hozott döntést a hetven orosz diplomata kiutasításáról. Teodora Gencsovszka leköszönő külügyminiszter pedig arra kérte Eleonora Mitrofanova nagykövet asszonyt, vonja vissza szóbeli feljegyzését, mivel az orosz diplomaták kiutasításáról szóló utasítás Kiril Petkov kabinetfőnökétől, Lena Boriszlavovától származik. Mindenesetre Gencsovszka folyamatosan tárgyal az orosz féllel.

Mivel azonban a válaszok nem töltötték el elégedettséggel a nagykövet asszonyt, pénteken a közösségi oldalán bejelentette, hogy azonnal fel kívánja vetni hazájának a bulgáriai orosz nagykövetség bezárásának kérdését, ami elkerülhetetlenül a moszkvai bolgár diplomáciai képviselet megszüntetését vonja maga után.

Háromnapi hallgatás után pénteken az ügyben megszólalt Bojko Boriszov egykori miniszterelnök is, az ellenzékben lévő jobboldali Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt vezetője, aki szerint a  hetven orosz diplomata kiutasításának módja amatőr és dilettáns cselekedet volt, de ha már megtörtént, nincs visszalépés, a visszavonás megadást jelentene, és ezért teljes mértékben támogatják az orosz diplomaták kiutasítását. Hasonlóan nyilatkozott a szintén ellenzéki Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) párt is. A kormánykoalícióban szereplő bolgár szocialisták azonban felszólították a bolgár nemzetgyűlést, hogy hozzanak olyan határozatot, amely kötelezi Teodora Gencsovska külügyminisztert, hogy vonja vissza az orosz diplomaták kiutasításáról szóló jegyzéket. Az oroszbarátnak mondott ellenzéki Vazrazsdane és Szlavi Trifonov vezette Van Ilyen 
Nép párt nemzetbiztonsági tanács összehívását kérte az államfőtől.

A Trud hírportál szerint a bolgár kémelhárítás tisztjeinek ellenőrizniük kellene a leköszönő Petkovot, hogy nem szervezték-e be Bulgária területén működő titkosszolgálatok, akik az euroatlanti politika nevében diktálnak neki. 

Az orosz diplomaták kiutasítása egyértelmű utalás arra, hogy Kiril Petkov külföldi érdekeket szolgál

– nyilatkozta Boriszlav Cekov jogász, alkotmányjogi szakértő. Szerinte az orosz diplomaták kiutasításáról szóló döntés meghozatalának módja téves és észszerűtlen is. – A kormány dilettáns megközelítést alkalmazott, és lehetőséget adott Oroszországnak, hogy ultimátumot fogalmazzon meg. Ha sor kerül a döntés felülvizsgálatára, azt az ultimátum fogja diktálni. A lemondott kormánynak tartózkodnia kell azoktól a döntésektől, amelyek hosszú távú következményekkel járnak az államra nézve – tette hozzá.

Oroszország és Bulgária 1878-ban vette fel egymással a diplomáciai kapcsolatot. 

Azóta Oroszország másodszor fenyegette meg Bulgáriát a viszony megszakításával. Először III. Sándor idején 1886-ban, amikor a cár feldühödött azon, hogy az 1878. évi berlini kongresszuson a több részre szabdalt Bulgária két része, a Bolgár Fejedelemség és a Kelet-Rumelia az ő engedélye nélkül egyesültek. A diplomáciai kapcsolatok aztán megszakadtak az első világháború idején, mivel Oroszország az antant, a Bolgár Cárság pedig a központi hatalmak oldalán harcoltak egymás ellen. A Bolgár Cárság és a Szovjetunió 1934-ben vette fel újra a diplomáciai kapcsolatokat, amelyek még a második világháború alatt sem szűntek meg, de szovjet hadüzenettel értek véget, amikor 1944. szeptember 5-én a Szovjetunió lerohanta Bulgáriát. Egy évvel később a Szovjetunió és a Bolgár Cárság felújította diplomáciai misszióit. A rendszerváltás után pedig az Orosz Federáció és a Bolgár Köztársaság 1991-ben létesítettek diplomáciai kapcsolatokat.

Borítókép: Kiril Petkov hivatalban lévő bolgár miniszterelnök 2022. június 22-én (Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev)