Óriási bajban lenne az ország, ha a baloldalra hallgatott volna

Az elmúlt napok híradásai erőszakos megmozdulásokról, lövöldözésekről és egy halálos áldozatról számoltak be a magyar határkerítés mentén. A kormány részben ezek miatt is határozott arról, hogy átalakítja, megerősíti a fizikai zárat. A kormányzati döntés kapcsán a Mediaworks Hírcentruma összeszedte, miként nyilatkoztak a hazai baloldal egyes politikusai hét éve, amikor Magyarország – a térségben elsőként – kerítésépítésbe kezdett a déli határszakaszánál. Összeállításunkból kiderül az is, hogy az akkor fanyalgó Európa fele azóta kerítést épít.

Hercegszántó, 2021. november 12. A Miniszterelnöki Kabinetiroda által közreadott képen az ideiglenes biztonsági határzár Hercegszántó közelében 2021. november 12-én. Ezen a napon sajtótájékoztatót tartottak a határátkelõhely közelében, amelyen Szentkirályi Alexandra kormányszóvivõ elmondta, hogy a magyar határvédelmi intézkedések az utóbbi idõben több európai ország számára mintaadóvá váltak, hiszen a határkerítés építése mellett döntött Görögország, Spanyolország, Bulgária, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország is. MTI/Miniszterelnöki Kabinetiroda/Vadnai Szabolcs Fotó: Miniszterelnöki Kabinetiroda/Vadnai Szabolcs

A DK Brüsszelig futott

A Demokratikus Koalíció (DK) 2015 július közepén bejelentette, hogy az Európai Bizottsághoz fordul a déli határon épülő kerítésre tervezett „sérülést okozó pengék” miatt. A párt szerint a kerítésre kifeszített drót komoly sérüléseket tud okozni. Máskor úgy foglaltak állást, hogy nem működik a magyar kerítés, ugyanannyian jönnek, mint eddig.

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt képviselője úgy nyilatkozott, hogy a kerítés élet és halál választóvonalává vált. Szél Bernadett az LMP képviseletében mondta el, hogy „Magyarországon a bevándorlás nem probléma, nincs menekülthullám. (…) Most mondom, hogy ilyen kihívások lesznek végig ebben a században velünk. Ha elkezdünk riogatni, ha elkezdünk arról beszélni, hogy lezárjuk a határokat, azzal semmire nem fogunk menni” – mondta akkoriban az M1-nek nyilatkozva. Hadházy Ákos, akik akkor éppen az LMP tagjaként politizált, arról beszélt, hogy nem a határra, hanem fideszes politikusok köré kellene kerítést húzni.

Karácsony Gergely elmondta, „meggyőződésünk, hogy egy sokszínű, különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező közösség erősíti és előreviszi Magyarországot.”

Kerítésépítési láz

A menekültválság olyan méreteket öltött Európában, hogy a korábban bíráló politikusok és államfők közül is többen meggondolták magukat.

Litvánia határán olyan kerítés épült, amely megakadályozza a Fehéroroszországból érkező menekültek újabb beáramlását, ezt Brüsszel is támogatta. Görögország egy negyven kilométer hosszú acélfalat és új megfigyelőrendszert építtetett a török határ mentén. Erdoğan török elnök is bejelentette, hogy országa nem kíván Európa migránsraktárává válni, sőt már kerítést épített az Iránnal közös határon, amely védi az 534 kilométer hosszú közös határ egy részét.

Német politikusok, például a kereszténydemokraták kancellárjelöltje, Armin Laschet szerint a 2015-ös migránsválságnak nem szabad többször előfordulnia. Emmanuel Macron francia elnök is hangsúlyozta, hogy „Európának meg kell védenie magát egy hirtelen migrációs hullámmal szemben”. Időközben kerítésépítésbe kezdett Szerbia és Lengyelország is.

Az EU és a magyar baloldal a 2015-ös menekültválság miatt épült magyar drótkerítést kirekesztőnek nevezték. Mostanra több ország is kénytelen volt követni a magyar mintát, miután belátták, nem bírnak a rájuk nehezedő nyomással. A drótkerítés létjogosultságát immár senki sem kérdőjelezi meg.

A helyzet nem javult

– Napról napra, újabb és újabb, addig nem tapasztalt események következnek be a határon és annak közelében – mondta a minap a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, Bakondi György a növekvő illegális migrációs nyomás miatt megtartott rendkívüli sajtótájékoztatón. A főtanácsadó beszámolója szerint gyakoriak a nagy csoportos és erőszakos áthatolási kísérletek.

Legutóbb a magyar határ közvetlen közelében, szerb területen fegyveres migránscsoportok támadtak egymásra. Mint Bakondi György elmondta, fegyvert már eddig is láttak a magyar határt védő erők a migránsoknál, sőt volt rá példa, hogy a levegőbe is lőttek, de egymással tűzharcot folytató, halottakat, sebesülteket eredményező összecsapás még nem történt.

A kormány nemcsak a kerítés megerősítéséről döntött, hanem arról is, hogy a rendőrség kötelékében határvadász századokat állítanak fel. A toborzás már megkezdődött.

Borítókép: Az ideiglenes biztonsági határzár Hercegszántó közelében 2021. november 12-én. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kabinetiroda/Vadnai Szabolcs)