Óriási bajban lenne az ország, ha a baloldalra hallgatott volna

Az elmúlt napok híradásai erőszakos megmozdulásokról, lövöldözésekről és egy halálos áldozatról számoltak be a magyar határkerítés mentén. A kormány részben ezek miatt is határozott arról, hogy átalakítja, megerősíti a fizikai zárat. A kormányzati döntés kapcsán a Mediaworks Hírcentruma összeszedte, miként nyilatkoztak a hazai baloldal egyes politikusai hét éve, amikor Magyarország – a térségben elsőként – kerítésépítésbe kezdett a déli határszakaszánál. Összeállításunkból kiderül az is, hogy az akkor fanyalgó Európa fele azóta kerítést épít.

Hercegszántó, 2021. november 12. A Miniszterelnöki Kabinetiroda által közreadott képen az ideiglenes biztonsági határzár Hercegszántó közelében 2021. november 12-én. Ezen a napon sajtótájékoztatót tartottak a határátkelõhely közelében, amelyen Szentkirályi Alexandra kormányszóvivõ elmondta, hogy a magyar határvédelmi intézkedések az utóbbi idõben több európai ország számára mintaadóvá váltak, hiszen a határkerítés építése mellett döntött Görögország, Spanyolország, Bulgária, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország is. MTI/Miniszterelnöki Kabinetiroda/Vadnai Szabolcs Fotó: Miniszterelnöki Kabinetiroda/Vadnai Szabolcs

„Az európai vezetők legtöbbje a Willkommenskultur filozófiája mellé állt, és mire valamennyire változtatni tudtak a véleményükön, már csaknem kezelhetetlen lett a válság” – nyilatkozta Orbán Viktor 2015 decemberében a Magyar Időknek, miután a magyar kormány az EU álláspontjával szembe menve kerítést épített az ország déli határszakaszán. Hét évvel ezelőtt, 2015 első felében ugyanis özönlöttek az illegális migránsok Magyarország felé. A kormány ennek hatására 2015. júniusában eldöntötte, hogy lezárja a magyar–szerb szakaszt. Körülbelül 175 km hosszúságban négy méter magas kerítés épült. Az Országgyűlés döntése szerint a határzárat illetéktelen személynek tilos átlépnie, megrongálása bűncselekmény, amelyet szabadságvesztéssel büntetnek.

A kerítés felépítése megosztotta Európa vezetőit, a baloldal azonnal támadásba lendült. A Mediaworks Hírcentruma felidéz most néhány nagyon árulkodó nyilatkozatot.

Vona: Bukás a kerítés

Az ellenzéki pártok legtöbbje élesen bírálta a kerítés megépítését. A Jobbik ugyan támogatta a határzár létesítését, az intézkedést szükségesnek, de kevésnek ítélte. A magát ma politikai elemzőnek beállító Vona Gábor még a Jobbik vezetőjeként 2015 augusztusában úgy nyilatkozott, hogy a kerítés hatalmas bukás.

Azt gondolom, hogy a kormány bevándorláspolitikájának a bukása történt meg. A kerítés még föl sem épült, de már nyilvánvalóvá vált, hogy alkalmatlan Magyarország megvédésére. Ezt egyébként a Jobbik a kezdetektől fogva jelezte

– mondta Vona.

Az MSZP elutasította az építkezést, Tóbiás József elnök-frakcióvezető szerint „a kormány a nemzeti konzultációval, valamint az ehhez kapcsolódó plakátkampánnyal és a kerítésépítés bejelentésével felesleges politikai gyűlöletkampányt folytat, ami biztosan nem megoldás az ország és Európa biztonsága, továbbá a menekültek humanitárius helyzete szempontjából” – nyilatkozta 2015 júniusi sajtótájékoztatójában. Kunhalmi Ágnes éles hangon bírálta a kormányt: „Vesztébe rohan az az ország, amely falat húz határainál, és ezzel gettóba zárja magát. […] A Fidesz-kormány megkezdte a vasfüggöny újraépítését. […] Az ország többsége nem akar falat a déli határra”. Később arról is beszélt, hogy soha nem gondolta volna, hogy a Trianonban rajzolt magyar határra épp Orbán Viktor építtet majd kerítést politikai haszonszerzés érdekében.

A DK Brüsszelig futott

A Demokratikus Koalíció (DK) 2015 július közepén bejelentette, hogy az Európai Bizottsághoz fordul a déli határon épülő kerítésre tervezett „sérülést okozó pengék” miatt. A párt szerint a kerítésre kifeszített drót komoly sérüléseket tud okozni. Máskor úgy foglaltak állást, hogy nem működik a magyar kerítés, ugyanannyian jönnek, mint eddig.

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt képviselője úgy nyilatkozott, hogy a kerítés élet és halál választóvonalává vált. Szél Bernadett az LMP képviseletében mondta el, hogy „Magyarországon a bevándorlás nem probléma, nincs menekülthullám. (…) Most mondom, hogy ilyen kihívások lesznek végig ebben a században velünk. Ha elkezdünk riogatni, ha elkezdünk arról beszélni, hogy lezárjuk a határokat, azzal semmire nem fogunk menni” – mondta akkoriban az M1-nek nyilatkozva. Hadházy Ákos, akik akkor éppen az LMP tagjaként politizált, arról beszélt, hogy nem a határra, hanem fideszes politikusok köré kellene kerítést húzni.

Karácsony Gergely elmondta, „meggyőződésünk, hogy egy sokszínű, különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező közösség erősíti és előreviszi Magyarországot.”

Kerítésépítési láz

A menekültválság olyan méreteket öltött Európában, hogy a korábban bíráló politikusok és államfők közül is többen meggondolták magukat.

Litvánia határán olyan kerítés épült, amely megakadályozza a Fehéroroszországból érkező menekültek újabb beáramlását, ezt Brüsszel is támogatta. Görögország egy negyven kilométer hosszú acélfalat és új megfigyelőrendszert építtetett a török határ mentén. Erdoğan török elnök is bejelentette, hogy országa nem kíván Európa migránsraktárává válni, sőt már kerítést épített az Iránnal közös határon, amely védi az 534 kilométer hosszú közös határ egy részét.

Német politikusok, például a kereszténydemokraták kancellárjelöltje, Armin Laschet szerint a 2015-ös migránsválságnak nem szabad többször előfordulnia. Emmanuel Macron francia elnök is hangsúlyozta, hogy „Európának meg kell védenie magát egy hirtelen migrációs hullámmal szemben”. Időközben kerítésépítésbe kezdett Szerbia és Lengyelország is.

Az EU és a magyar baloldal a 2015-ös menekültválság miatt épült magyar drótkerítést kirekesztőnek nevezték. Mostanra több ország is kénytelen volt követni a magyar mintát, miután belátták, nem bírnak a rájuk nehezedő nyomással. A drótkerítés létjogosultságát immár senki sem kérdőjelezi meg.

A helyzet nem javult

– Napról napra, újabb és újabb, addig nem tapasztalt események következnek be a határon és annak közelében – mondta a minap a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, Bakondi György a növekvő illegális migrációs nyomás miatt megtartott rendkívüli sajtótájékoztatón. A főtanácsadó beszámolója szerint gyakoriak a nagy csoportos és erőszakos áthatolási kísérletek.

Legutóbb a magyar határ közvetlen közelében, szerb területen fegyveres migránscsoportok támadtak egymásra. Mint Bakondi György elmondta, fegyvert már eddig is láttak a magyar határt védő erők a migránsoknál, sőt volt rá példa, hogy a levegőbe is lőttek, de egymással tűzharcot folytató, halottakat, sebesülteket eredményező összecsapás még nem történt.

A kormány nemcsak a kerítés megerősítéséről döntött, hanem arról is, hogy a rendőrség kötelékében határvadász századokat állítanak fel. A toborzás már megkezdődött.

Borítókép: Az ideiglenes biztonsági határzár Hercegszántó közelében 2021. november 12-én. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kabinetiroda/Vadnai Szabolcs)