Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet első helyettese a közösségi médiában vasárnap azt írta, hogy Moszkva közölte António Guterres ENSZ-főtitkárral: az olenivkai incidens ügyében nemzetközi szakértők bevonásával indul vizsgálat.
A diplomata szerint Oroszország felszólította a világszervezetet, hogy haladéktalanul adjon objektív értékelést a történtekről.
Az olenivkai börtönt, ahol ukrán hadifoglyokat őriztek − elsősorban a Moszkva által nácinak tartott Azov ezred volt katonáit −, pénteken rakétacsapás érte. Az épület gyakorlatilag megsemmisült a tűzben, a helyszínen egy amerikai HIMARS rakétavető lövedékének darabjait találták meg. Az ügyben az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) büntetőeljárást indított.
Az orosz védelmi minisztérium a támadást nyílt ukrán provokációnak minősítette, amelynek célja az ukrán katonák megfélemlítése és a megadásuk megakadályozása. Gyenyisz Pusilin, a szakadár − és a nemzetközi közösség túlnyomó többsége által el nem ismert − Donyecki Népköztársaság vezetője azzal hozta összefüggésbe a támadást, hogy a foglyok terhelő vallomást kezdtek tenni az ukrán vezetésre. Kijev Moszkvát tette felelőssé az incidensért.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve elmondta, hogy a donyecki régióban lévő Kodema település közelében nagy pontosságú levegő–föld fegyverekkel csapást mértek az ukrán fegyveres erők 72. gépesített dandárja ideiglenes állomáshelyére, melynek következtében mintegy ötven katona életét vesztette, valamint két Mszta–B ágyú és tíz más katonai eszköz is megsemmisült. Harkivban ugyanilyen eszközök találták el az ukrán Kraken alakulat ideiglenes szálláshelyét a Morozov Gépészeti Technikum területén.
A csapás következtében 350 ukrán vesztette életét vagy sebesült meg, emellett 11 katonai eszköz is megsemmisült.
A tábornok szerint az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi csapatok a nap folyamán 13 vezetési pontot − köztük a 95. légideszant-rohamdandár parancsnokságát −, négy lőszerraktárt, valamint 227 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak. Herszon és Mikolajiv megyében légicsapások mintegy száz „nacionalistát” és 25 haditechnikai eszközt semmisítettek meg.
A donyecki régióban folytatott lövegelhárítási műveletben egy amerikai M777-es, egy Uragan-, kilenc Grad-, négy Gjacint–B- és öt D–30-as löveget semmisítettek meg. Az orosz légvédelem lelőtt öt ukrán drónt és 11 sorozatlövő rakétát. Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 261 repülőgépet, 145 helikoptert, 1649 drónt, 361 légvédelmi rakétarendszert, 4195 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 773 rakéta-sorozatvetőt, 3220 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4619 speciális katonai járművet veszítettek.
Az ukrán tüzérség vasárnap ismét lakott településeket támadott a szakadár területeken. Donyeck polgármestere arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a városban ismét nagy mennyiségű Lepesztok aknát szórtak szét ukrán harci eszközökkel. A gyalogsági aknák használatát nemzetközi egyezmény tiltja.
Borítókép: Videófelvételről készített kép a donyecki szakadár területen fekvő Olenivka börtönéről 2022. július 29-én (Fotó: MTI/AP)
