Azt azonban nem lehet tudni, hogy ezek az adatok – különösen az elhunytakra vonatkozók – mennyire felelnek meg a valóságnak, ugyanis Oroszországban államtitoknak minősül minden katonai haláleset, még békeidőkben is. A Kreml utoljára március 25-én adott hírt elhunyt katonái létszámáról, akkor 1351 halálos áldozatról számoltak be.
A CIA igazgatója, William Burns ugyanakkor közölte, Ukrajna is jelentős, de az oroszokénál kevesebb veszteséget szenvedhetett. A kijevi vezetés júniusban közölte, naponta száz-kétszáz ukrán katona esik el a harcokban, Moszkva pedig arról adott hírt még áprilisban, hogy addig 23 ezren vesztették életüket az ellenfél fegyveresei közül. Az orosz védelmi tárca szerdán közzétett összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 256 repülőgépet, 143 helikoptert, 1572 drónt, 356 légvédelmi rakétarendszert, 4135 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 760 rakéta-sorozatvetőt, 3166 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4410 speciális katonai járművet veszítettek.
A háború a civileket sem kíméli: az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (OHCHR) július 12-én közzétett adatai szerint 5024 polgári halálos áldozatot azonosítottak és további 6520 sebesültet.
Az elhunytak többsége férfi, és jelentős számban vannak köztük gyermekek is. A szervezet összesítése továbbá arra is rámutat, hogy a civilek esetében március volt a legsúlyosabb hónap, akkor 3046-an vesztették életüket és 2397-en sebesültek meg. Júliusban eddig 159 halálos áldozatot és 366 sebesültet jegyeztek fel.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!