Valóban tálcán kínálta-e fel Putyin Kárpátalját Orbán Viktornak?

Komolyan lehet venni, hogy az elcsatolt területek visszatérhetnek Magyarországhoz – legalábbis az oroszok szerint? Ennek a lehetőségnek a körülményeit vizsgálja a Kontra cikke.

Budapest, 2019. október 30. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Karmelita kolostor elõtt 2019. október 30-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Ezúttal a poszt rácáfol Zelenszkij posztháborús Ukrajna-koncepciójára, és egy olyan koncepciót vázol, mely annak ellenére figyelemre méltó, hogy a valóságalapja gyakorlatilag nulla.

Dimitrij Medvegyev elnökhelyettes Telegram csatornáján megosztott módosított Ukrajna térkép. Fotó: Telegram

A háború kezdete óta meglehetősen gyakran merül fel az oroszoknál, hogy Ukrajna mai formájában egy mesterséges, életképtelen állam, amelynek feldarabolása történelmi szükségszerűség. Még extrémebb nézőpont szerint az ukránok igazából nem tekinthetők önálló népnek, inkább egyfajta orosz népcsoport sajátos nyelvjárással és néhány kulturális különbséggel.

Míg az utóbbi tényt az ukránok elszánt, hősies honvédő háborúja már önmagában cáfolja, az oroszok évek óta tartó, de nyílt háborúvá csak idén átalakult műveletei nagyon is valós fenyegetést jelentenek Ukrajna területi integritására, rosszabb esetben puszta létére.

Orbán Viktor tusványosi beszédének vonatkozó részéből emlékezhetünk rá (mely véleményt számos elemző szakértő is oszt), hogy 

a fegyveres konfliktus oka és egyúttal lezárásának kulcsa a két érdekelt nagyhatalom, Oroszország és az Egyesült Államok kelet-európai status quóról szóló érdekellentéte.

Amíg a németek által vezetett nyugati országok pénzzel, tanácsadókkal, zsoldosokkal és fegyverekkel is kiszolgálják Ukrajnát, vélhetően csak a háború elhúzódását, nem pedig az oroszok meghátrálását segítik elő. Putyin nem tud és nem is akar nekimenni egyik NATO-tagállamnak sem, a skandináv államok felvételéhez azonban hasonló provokációkat nem fogja szó nélkül eltűrni. Bár az oroszok pontosan tudják, hogy a háború elhúzódásának nem ők lennének a legnagyobb vesztesei, nekik is érdekükben állna az izoláció végét is jelentő béke.

Az orosz medve az úgynevezett fejlett Nyugat számára gyakran nehezen érthetően kommunikál. A közösségi média egy felületén megajánlani három NATO-tagország számára komplett országrészeket valószínűleg sem nem véletlen, sem nem tréfa – olvasható a Kontra cikkében.

Bár sem Orbán, sem a románok és különösen nem a lengyelek nem engedhetik meg maguknak, hogy akár csak érdemben fontolóra vegyenek egy ilyen felosztás szerinti új Közép-Kelet Európát, fontos üzenet lehet az amerikaiaknak, hogy keleti szövetségeseiket hajlandók lennének felbecsülhetetlen értékű „ajándékkal” elcsábítani még akkor is, ha ez a koncepció inkább tudományos-fantasztikus kategória, mintsem geopolitikai realitás.

Tekinthetjük úgy is, hogy Putyin megüzente: itt volna az ideje józan léptékű javaslatokról tárgyalni, mielőtt kevésbé észszerű megoldásokra kényszerülnek. 

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Karmelita kolostor elõtt 2019. október 30-án. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)