Egészen meglepő eredménnyel zárult kutatást tett közzé az oroszbarátsággal nehezen vádolható Amnesty International. A liberális jogvédő szervezet munkatársai ugyanis megerősítettek egy régóta csak oroszbarát oldalakon emlegetett hírt. Moszkva már korábban közölte:
az ukrán hadsereg a civileket veszélyeztette azzal, hogy bázisokat létesített és fegyverrendszereket működtetett lakott területeken, többek között iskolákban és kórházakban
– számolt be róla a Ma7 felvidéki portál.
Az Amnesty munkatársai április és július között főként a Harkiv, Mikolajev és Donbasz környéki harcok helyszíneit járták sorra, ahol szemtanúkat kérdeztek ki, valamint törvényszéki és tűzszerészeti vizsgálatokat végeztek. Három hónap alatt összesen 19 olyan települést találtak, ahol az ukránok a polgári infrastruktúrát használták fedezékként a harci cselekmények alatt. A jogvédő szervezet ráadásul úgy találta, léteztek olyan alternatívák, amelyek nem veszélyeztették volna a civileket. Az ukránok például katonai bázisok, erdős területek vagy más, a lakott területektől távolabbi építményekben is találhattak volna menedéket a tüzérségi támadások elől.
Ami ugyanakkor még ennél is meghökkentőbb, hogy a dokumentált esetek egyikében sem segítette az ukrán hadsereg a civilek evakuálását
– azaz elmulasztották a lakosság védelmét szolgáló lehetséges óvintézkedéseket. Az Amnesty által megszólaltatott civilek mindnyájan egyetértettek abban, rengeteg áldozattal jár, hogy az ukrán katonák polgári épületeket használnak bázisul, nem törődve azzal, hogy tőlük alig pár méternyire olyan emberek élnek, akiknek egyetlen céljuk van, túlélni a háborút. A nemzetközi humanitárius jog azonban megköveteli, hogy a konfliktusban részt vevő felek a lehető legnagyobb mértékben kerüljék annak lehetőségét, hogy sűrűn lakott területeken vagy azok közelében helyezzenek el katonai célpontokat. A polgári lakosság védelmére vonatkozó egyéb kötelezettségek közé tartozik a polgári lakosság eltávolítása is a katonai célpontok közeléből.
Nem sokat kellett várni az ukrán reakcióra sem, miután napvilágot látott a jelentés.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetője élesen kritizálta az Amnestyt, amiért a szervezet „valótlan információkat közöl”. Podoljak szerint az ukrán hadsereg első és legfontosabb feladata az ukrán civil lakosság védelme. Zelenszkij elnök tanácsadója úgy fogalmazott: nagyon elszomorítja, hogy az Amnesty részt vállal az oroszok által folytatott dezinformációs kampányban, amellyel Moszkva diszkreditálni akarja az ukrán hadsereget.
Borítókép: Ukrán katonák egy óvóhelyen, egy Harkiv térségében húzódó frontszakaszon 2022. július 23-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)
Orosz–ukrán háború
