Ezrek búcsúztatták a meggyilkolt Darja Duginát

Apja szerint a népért, Oroszországért és a győzelem nevében halt meg.

Russian ideologue Alexander Dugin (L) attends the farewell ceremony of his daughter Daria Dugina, who was killed in a car bomb explosion the previous week, at the Ostankino TV centre in Moscow on August 23, 2022. - Daria Dugina followed in her father's footsteps, becoming a well-known media personality who worked for pro-Kremlin television channels including Russia Today and Tsargrad. (Photo by Kirill KUDRYAVTSEV / AFP) Fotó: AFP

A TASZSZ szerint Dugina idén nyáron a két délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságban dolgozott újságíróként, egyebek között egy francia médiumnak, amelyet a hírügynökség nem nevezett meg. Emellett anyagot gyűjtött a Moszkva által neonácinak tartott és terrorszervezetnek minősített Azov ezredről. Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn posztumusz Bátorság Érdeméremmel tüntette ki Duginát.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség megszólaltatta az orosz újságírónő meggyilkolásával gyanúsított, mariupoli illetőségű Natalja Vovk apját, aki azt mondta, hogy a lánya nem az Azov tagja volt, hanem mintha az ukrán hadseregben szolgált volna korábban, ahonnan leszerelt, miután a fejéből daganatot távolítottak el. Mint mondta, a Donyec-medencei harci cselekményekben nem vett részt. 

Beszámolója szerint a lánya menekültként távozott Ukrajnából, először Franciaországba, majd amikor ott nem tetszett meg neki, Lengyelországba költözött. 

Később hazatért, majd néhány nap múlva a Baltikumba távozott. Az apa szerint Nalatalja Vovk néhány nappal a Dugina-gyilkosság előtt talán Litvániából Skype-on jelentkezett.

A Lettországban szerkesztett orosz ellenzéki Meduza portál keddi hírlevelében értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a nyugati sajtóban Dugint Putyin „agyaként” vagy „Raszputyinjaként” aposztrofálják, holott valószínűbb, hogy inkább az elnök gyakorolt hatást őrá, mint fordítva. A jelenség a lap szerint azzal magyarázható, hogy a filozófu  a jobboldali internacionáléban kifejtett aktivitásával viszonylagos ismertségre tett szert Nyugaton. 

A gyakran „a Kreml fő propagandistájaként” emlegetett Vlagyimir Szolovjov az általa vezetett vitaműsorban a Rosszija 1 tévécsatornán hétfő éjjel azt állította, hogy Putyin és Dugin soha nem is találkozott.  

A kazah külügyminisztérium kedden bekérette Ukrajna nur-szultani nagykövetét, Petro Vrublevszkijt, akinél kifejezte tiltakozását az oroszokról tett kijelentései miatt. Vrublevszkij egy, a Dugina-gyilkosságot követően a közösségi médiában megjelent videofelvételen azt hangoztatta, hogy „igyekszünk minél több oroszt megölni”.

Minél több orosz ölünk meg most, annál kevesebbet kell megölniük a gyerekeinknek

– hangoztatta az ukrán nagykövet a felvételen.

A kazah külügyi tárca szerint a misszióvezető kijelentései elfogadhatatlanok és összeegyeztethetetlenek diplomáciai tevékenységével. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő állásfoglalása szerint ilyen csak „egy terrorista rezsim nagykövete” jelenthet ki. – Nyolc éven át némán gyilkoltak a kijevi nácik, mindenben Moszkvát vádolva, de most már nyíltan beszélnek a nacionalista tisztogatás tervéről – írta Zaharova a Telegramon. Az ügyben Alekszandr Basztrikin, a kiemelt ügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke vizsgálatot rendelt el Vrublevszkij kijelentése ügyében.

Zaharova egyébként úgy vélekedett, hogy Washingtonnak a történtek után nincs erkölcsi joga az emberi jogokról ítélkezni a világ távoli pontjain. Arra reagált ezzel, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő azt hangoztatta, hogy Washington elítéli a polgári lakosság elleni erőszakot, hozzáfűzve, hogy Ukrajna tagadja részességét az ügyben. Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának elnöke szerint a politikai kétszínűség és emberi cinizmus mintapéldája volt az amerikai külügyminisztériumnak a Dugina-gyilkosság ügyében tett állásfoglalása.

Borítókép: Alekszandr Dugin lánya búcsúztatásán (Fotó: Kirill Kudryavstev/AFP)