Amennyiben az ügy „csekélyebb” jelentőséggel bír, a konvent mellőzhető, így a tanács az Európai Parlament egyetértésével egyszerű többséggel dönt a konvent mellőzéséről, és a tagállamok kormányai képviselőinek részvételével tartandó konferencia mandátumot határoz meg.
Módozattól függetlenül a módosítás csak a tagállamok saját alkotmányos szokásaiknak megfelelően történő megerősítést követően lép hatályba azon kitétellel, hogy ha két év elteltével a tagállamoknak csak a négyötöde erősítette meg a módosítást, akkor az Európai Tanács elé kell utalni az ügyet az EUSZ 48. cikk (4) bekezdése szerint.
Az európai uniós alapszerződések módosítására továbbá az egyszerűsített módosítási eljárás is alkalmazható azzal a kitétellel, hogy a módosítás az unióra ruházott hatásköröket nem bővítheti, valamint katonai vagy védelmi vonatkozású döntések esetén nem alkalmazható. Hiába az egyszerűsített eljárást tovább egyszerűsítő, 2009-ben bevezetett passerelle klauzula, miszerint néhány esetben az egyhangú határozathozatal minősített többségű határozathozatalra módosítható, mivel az Európai Tanács ezen kezdeményezéséről először értesítenie kell a nemzeti parlamenteket, amelyek az értesítéstől számított hat hónapon belül kifogást emelhetnek a határozathozatal módjának megváltoztatása ellen, és már egy kifogás esetén ismételten fennáll az egyhangú határozathozatal kötelezettsége.
– Tekintettel az egyszerűsített eljárás azon kitételére, hogy az unió nem bővítheti hatásköreit, egyrészről nyugodtan eltekinthetünk Scholz úr nyilatkozatától, azonban ismerve a Brüsszelben uralkodó erős többségben lévő politikai irányt, nem kizárt, hogy akár a rendes felülvizsgálat eszközével megpróbálkozzanak – zárta válaszát ifj. Lomnici Zoltán.
A 888.hu azon kérdésére, hogy miképpen egyeztethető össze az alapszerződésekkel a vétójog megszüntetése, Ifj. Lomnici Zoltán az alábbi választ adta:
Nem ez lenne az első eset, hogy szűkítenék a vétó hatáskörét, hiszen legutóbb például 2009-ben a lisszaboni szerződéssel – amelyek azon szakpolitikai esetkörök számát növelték, amiknél a tanács minősített többségű szavazással történő döntéshozatala vonatkozhat – is vétójoggyengítést jelent. Tekintettel a vétó számtalan példájára és az EU által folyamatosan középpontba helyezett jogállamiságra, valamint az ahhoz szorosan kapcsolódó demokratikus értékekre, elmondható, hogy a vétó teljes körű kivezetése minimum érdekes ötlet attól a politikai tömörüléstől, amely a magyar kormány minden rendelkezésében a diktatúra kiépítését véli felfedezni – kezdte ifj. Lomnici Zoltán.