Olaf Scholz a minap egy előadásában azt találta mondani, hogy „még az európai szerződések sincsenek kőbe vésve, ha kell, nagyon rövid időn belül megváltoztathatók”. Valóban könnyű lenne ezt megtenni? – tette fel a kérdést a 888.hu ifj. Lomnici Zoltánnak.
Az EU-s szerződések módosítására alapvetően kétféle módszer áll rendelkezésre – kezdte ifj. Lomnici Zoltán. Rendes felülvizsgálati eljárás alkalmazandó, ha a módosítás kiemelt jelentőségű, valamint olyan esetben, amelyek bővítik az uniós hatáskört, mivel ilyet csak kormányközi konszenzussal lehet véghez vinni, míg az egyszerűsített módosítás „kevésbé fontos” kérdésekkel kapcsolatban kerülhet képbe, azonban fontos hozzátenni, hogy csak olyan esetekben, amelyek nem érintik az unióra ruházott hatásköröket, tehát tulajdonképpen az EU belső tevékenységének kiigazítására szolgál.
Bonyolult eljárási szabályok övezik mindkettőt, példának okáért rendes felülvizsgálatot tagállam kormánya, az EP, vagy a bizottság kezdeményezhet. Ekkor az Európa Tanács, konzultációkat folytat a parlamenttel és a bizottsággal, majd ezt követően egyszerű többséggel dönt annak megvitatásáról, ebben az esetben pedig összehív egy, a nemzeti parlamentek, az EP, valamint a bizottság képviselőiből, továbbá a tagállamok állam- és kormányfőiből álló konventet, az EUSZ 48. cikk (3) bekezdése alapján – folytatta válaszában a Századvég jogi szakértője.
Amennyiben az ügy „csekélyebb” jelentőséggel bír, a konvent mellőzhető, így a tanács az Európai Parlament egyetértésével egyszerű többséggel dönt a konvent mellőzéséről, és a tagállamok kormányai képviselőinek részvételével tartandó konferencia mandátumot határoz meg.
Módozattól függetlenül a módosítás csak a tagállamok saját alkotmányos szokásaiknak megfelelően történő megerősítést követően lép hatályba azon kitétellel, hogy ha két év elteltével a tagállamoknak csak a négyötöde erősítette meg a módosítást, akkor az Európai Tanács elé kell utalni az ügyet az EUSZ 48. cikk (4) bekezdése szerint.
Az európai uniós alapszerződések módosítására továbbá az egyszerűsített módosítási eljárás is alkalmazható azzal a kitétellel, hogy a módosítás az unióra ruházott hatásköröket nem bővítheti, valamint katonai vagy védelmi vonatkozású döntések esetén nem alkalmazható. Hiába az egyszerűsített eljárást tovább egyszerűsítő, 2009-ben bevezetett passerelle klauzula, miszerint néhány esetben az egyhangú határozathozatal minősített többségű határozathozatalra módosítható, mivel az Európai Tanács ezen kezdeményezéséről először értesítenie kell a nemzeti parlamenteket, amelyek az értesítéstől számított hat hónapon belül kifogást emelhetnek a határozathozatal módjának megváltoztatása ellen, és már egy kifogás esetén ismételten fennáll az egyhangú határozathozatal kötelezettsége.
– Tekintettel az egyszerűsített eljárás azon kitételére, hogy az unió nem bővítheti hatásköreit, egyrészről nyugodtan eltekinthetünk Scholz úr nyilatkozatától, azonban ismerve a Brüsszelben uralkodó erős többségben lévő politikai irányt, nem kizárt, hogy akár a rendes felülvizsgálat eszközével megpróbálkozzanak – zárta válaszát ifj. Lomnici Zoltán.
A 888.hu azon kérdésére, hogy miképpen egyeztethető össze az alapszerződésekkel a vétójog megszüntetése, Ifj. Lomnici Zoltán az alábbi választ adta:
Nem ez lenne az első eset, hogy szűkítenék a vétó hatáskörét, hiszen legutóbb például 2009-ben a lisszaboni szerződéssel – amelyek azon szakpolitikai esetkörök számát növelték, amiknél a tanács minősített többségű szavazással történő döntéshozatala vonatkozhat – is vétójoggyengítést jelent. Tekintettel a vétó számtalan példájára és az EU által folyamatosan középpontba helyezett jogállamiságra, valamint az ahhoz szorosan kapcsolódó demokratikus értékekre, elmondható, hogy a vétó teljes körű kivezetése minimum érdekes ötlet attól a politikai tömörüléstől, amely a magyar kormány minden rendelkezésében a diktatúra kiépítését véli felfedezni – kezdte ifj. Lomnici Zoltán.
Annak ellenére, hogy az alapító római szerződés kiterjesztette a minősített többséggel meghozható döntések számát, ezzel lépéseket téve a nemzetek vétójogának csökkentése felé, de teljesen eltörölni a vétójog lehetőségét egyrészt bizonyos kérdésekben szuverenitási problémákat, másrészt észszerűségi problémákat vetne fel.
