Irán tagadja, hogy köze volna a Salman Rushdie elleni támadáshoz

Az írót egy, az iráni Forradalmi Gárdával szimpatizáló férfi támadta meg.

Teherán, 2022. augusztus 13. Kés Szalman Rushdie nyakában, illetve Támadás a Sátáni versek írója ellen szalagcímmel megjelent iráni újságok egy teheráni újságárusnál 2022. augusztus 13-án. Az elõzõ nap egy férfi nyakon és hasba szúrta elõadásának megkezdése elõtt Salman Rushdie indiai származású brit-amerikai írót a New York állambeli Chautauquai Intézetben, az áldozatot helikopterrel kórházba szállították, megmûtötték, majd lélegeztetõgépre kapcsolták. Rushdie-ra 1989-ben Irán akkori vallási vezetõje, Ruholláh Khomeini ajatollah iszlám halálos ítéletet, fatvát mondott ki az egy évvel korábban megjelent, Iránban istenkáromlás miatt betiltott regénye, a Sátáni versek miatt. MTI/AP/Vahid Szalemi Fotó: Vahid Szalemi

Határozottan tagadta Teherán érintettségét a Salman Rushdie író elleni támadásban az iráni külügyi szóvivő hétfőn, magát a szerzőt téve felelőssé az atrocitásért. „Az ügyben senkinek nincs joga Iránt vádolni – szögezte le Nasszer Kanaáni, kiemelve, hogy a támadásért egyedül Rushdie-t és támogatóit lehet okolni, a szerző ugyanis „több mint másfél milliárd muszlim érzékenységét sértette meg”. Hozzátette: az iráni kormány csak annyit tud az incidensről, amennyit az amerikai sajtó közölt.

Az indiai születésű, brit állampolgárságú Rushdie-t pénteken, egy New York-i pódiumbeszélgetésen érte több késszúrás. A 75 éves írót máj-, ideg- és szemsérülésekkel vitték kórházba, állapotát stabilizálták, ám ügynöke, Andrew Wylie azt mondta, egyik szemét vélhetően elveszíti.

Támadóját, a libanoni származású, már az Egyesült Államokban született Hadi Matart őrizetbe vették. Az NBC hírtelevízió azt közölte, hogy a hatóságok Matar közösségi oldalakon folytatott tevékenységének átvizsgálása során arra jutottak, a férfi szimpatizált a síita szélsőséggel és az iráni Forradalmi Gárdával. A hétfői az első alkalom, hogy Irán hivatalosan reagált a támadásra, noha keményvonalas lapok már a hét végén méltatták a támadót.

Rushdie ellen 1989-ben Irán akkori legfelsőbb politikai és vallási vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah olyan vallási határozatot (fatvát) adott ki, amelyben a megölésére szólította fel a muszlimokat az Iránban istenkáromlás miatt betiltott könyve, a Sátáni versek miatt. Rushdie fejére több millió dolláros vérdíjat tűztek ki, így évekig bujkálnia kellett.

Kanaáni a sajtótájékoztatón kitért az iráni atomalku felélesztését célzó bécsi tárgyalásokra is, és ismét a síita állam elleni szankciók feloldásától tette függővé az egyeztetések sikerét. A megegyezés a világgazdaságra és az energiaellátásra is jótékony hatással lenne, s az európai országok érdekeit szolgálná – mutatott rá a szóvivő. Az atomalku felélesztéséről tavaly áprilisban kezdődtek tárgyalások. A 2015-ös egyezmény értelmében Irán kötelezte magát nukleáris tevékenysége korlátozására, amelynek fejében fokozatosan feloldották a Teheránnal szemben elrendelt büntetőintézkedések többségét. Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszul fokozatosan felmondta a saját kötelezettségvállalásait, és egyebek között fokozta az urándúsítást.

Borítókép: Kés Szalman Rushdie nyakában, illetve Támadás a Sátáni versek írója ellen szalagcímmel megjelent iráni újságok egy teheráni újságárusnál 2022. augusztus 13-án (Fotó: MTI/AP/Vahid Szalemi)