A háború kezdete óta nyilvánvaló, hogy Ukrajnában komoly geopolitikai játszma zajlik, valójában a nyugati és keleti hatalmak mérik össze az erejüket. Bár Európa helye egyértelmű a küzdelemben, hiszen a kontinens országainak nagy része a nyugati katonai szövetséget erősíti, az erősen véleményes, hogy mennyire kellene aktívan is részt vennie ebben a konfliktusban.
ÉRTELMETLEN RÉSZVÉTEL
Ha józanul szemléljük a történteket, akkor kijelenthetjük, hogy Európának nincs sok keresnivalója a két nagyhatalom erődemonstrációjában. Nemcsak azért, mert Ukrajna nem tagja a NATO-nak, hanem azért sem, mert minden érv a béke mellett szól – vélekedik a Kontra.
Ehhez képest az uniós elit már a legelején belehergelte magát a háborúba, komoly szerepet játszva a válság elmélyülésében. Szankciós politika, az őrületig fokozott embargók, konfrontatív döntések – ez a stratégia egészen biztosan nem az európaiak érdekeit szolgálja, hanem valaki teljesen másét. Ezzel pedig adott a kérdés: mégis kiét?
Nem új jelenség, hogy az uniós vezetők erősen elkötelezettek az Egyesült Államok irányába. Ám ha valaki visszanézi az elmúlt hónapok, évek Ukrajnával kapcsolatos nyilatkozatait, eseményeit, és ezeket időrendbe teszi, akkor egészen félelmetes kép rajzolódik ki. A Kontra több száz hírt nézett át, majd rendszerezett, aminek a vége közel sem lett szívderítő.
A Kontra kutatásából kiderül, hogy a brüsszeli vezérkar szófogadóan teljesíti a Biden-adminisztrációnak, valamint a demokraták legfelsőbb köreinek, így Soros Györgyéknek és a hozzájuk köthető üzletemberek háborús elvárásait.
Ez tökéletesen megfigyelhető a stratégiai döntéseknél: amit Washington és a demokrata párti hiénák „javasolnak” vagy tesznek, azt Európa vezetői kérdés nélkül elfogadják vagy követik. Úgy, hogy ez szinte minden alkalommal ellentétes a kontinens érdekeivel. Nekik persze ez mindegy, hiszen nem az ő kontinensükön zajlik a konfliktus.
Ursula von der Leyen és az európai bürokraták tehát Európa érdekeinél előbbre helyezik Amerikáét, tovább mélyítve ezzel a közöttük eddig is meglévő alá- és fölérendeltségi viszonyt. Az okok nem teljesen tiszták, az viszont egyre biztosabbnak tűnik, hogy Európa geopolitikai értelemben amerikai gyarmattá vált az elmúlt időszakban, finomabban fogalmazva, besodródott Amerika érdekszférájába.