A rendszerváltásról szóló sorozatom előző részében azt fejtettem ki, hogy a volt kádári rendszer vezetői hálózatok (networkök) segítségével mentették át a hatalmukat a diktatúrából a demokráciába.
Mi volt mindennek a következménye?
Egyszerűen fogalmazva: a posztkádári személyeknek megmaradt az intézményeken belüli és intézmények közötti kapcsolatrendszere, ezáltal a cselekvőképessége. Ez érvényes volt részben az államigazgatásban, a gazdaságban (különös tekintettel a privatizált vállalatokra), a médiában, a titkosszolgálatokban, a kultúra és a tudományos szféra legtöbb területén, az önkormányzatok sokaságában, a civil társadalomban és így tovább. Ezáltal váltak képessé olyan átfogó hálózat létrehozására, amelyik láthatatlanul és nehezen nyomon követhetően működött.
Mégis voltak már a rendszerváltás időszakában (1989–1994) olyan események, amelyek, ha egy villanás erejéig is, de megmutatták, hogy az Antall-kormány mögött létezik egyfajta hálózatos mélyállam (deep state), amely sajnos az Antall-kormány mozgásterét is a kelleténél sokkal nagyobb mértékben leszűkítette.
Például még a nemzeti-konzervatív Boross-kormány idején, az 1994-es választások előtt értesült a közvélemény arról, hogy Gyurcsány Ferenc volt KISZ-vezető, nagyvállalkozó, későbbi miniszterelnök sajátos ügylet keretében megvásárolta a balatonőszödi kormányüdülőt, amely akkor már az új, demokratikusan megválasztott jobboldali kormány kezében volt. Ez a hír megütközést keltett, s ekkor derült ki az, hogy a kormányban dolgozik államtitkár-helyettesként Szilvásy György, szintén volt KISZ-vezető, Gyurcsány Ferenc közeli barátja, s az ő lobbitevékenységének volt köszönhető az, hogy a kormány nem gördített akadályt a felettébb korrupciógyanús vásárlás elé. Intézményen belüli, személyközi, hálózatos együttműködés alakult ki ebben az esetben két volt KISZ-vezető között, s mintegy felülírta az intézmény, a kormány működési alapelvét, azt, hogy a posztkádári erőket távol kell tartani az állami szférától.
A posztkádári hálózat milyen módon alakította át a demokratikusnak szánt intézmények működését a saját szája ízére, hogyan lopta vissza, majd terjesztette el és végül tette ismét meghatározóvá a posztkádári mentalitást és működésmódot?