Az Egyesült Államok 1,1 milliárd dollár (445 ezer milliárd forint) értékben kíván rakétát és radarrendszert eladni Tajvannak – tudatta egy az ügyre rálátó magas rangú tisztviselő az amerikai Politicóval, megerősítve azt is, hogy az amerikai külügyminisztérium informálisan már értesítette is a kongresszust az eladási szándékról. A mostani csomag része egy korábban már eladott radarrendszer fejlesztése, továbbá mintegy száz vadászgépnek szánt rakéta és hatvan hadihajó elpusztítására alkalmas löveg.
Mivel Tajvan támogatottsága a republikánusok és a demokraták körében is magas, a csomag várhatóan csekély ellenállásba fog ütközni a kongresszus részéről.
Amíg tehát Peking az „egy Kína” elv értelmében saját részének tekinti Tajvant, addig a de facto önálló államként működő szigetország ragaszkodik a teljes függetlenségéhez, amelyet Amerika egyre látványosabban támogat.
Washington egyébként szakértők szerint egyre inkább felrúgni látszik a szigettel kapcsolatos „stratégiai kétértelműség” doktrínáját, amelyben biztosítja Tajpejt a potenciális támadások elleni védekezéshez szükséges erőforrásokról, ugyanakkor jól érezhetően továbbra sem kötelezi el magát arra, hogy katonailag lépjen fel Tajvan megszállása esetén. Ennek ellenére az utóbbi hónapokban az Egyesült Államok egyértelműen Tajvan támogatását helyezte külpolitikájának fókuszába, felbosszantva ezzel Kínát. A hónap elején Nancy Pelosi képviselőházi elnök volt az elmúlt negyedszázad legmagasabb rangú amerikai tisztviselője, aki Tajvanra látogatott – őt később két amerikai szenátor is követte. Peking az amerikai látogatásokat a belügyekbe való beavatkozásként értékelte, válaszul pedig katonai hadgyakorlatba kezdett Tajvan körül.
A potenciális amerikai fegyvereladások hírére a washingtoni kínai nagykövetség közleményében úgy reagált:
„az Egyesült Államoknak azonnal meg kell szakítania a Tajvannak való fegyvereladásokat, és fel kell függesztenie a sziget katonai támogatását. Meg kell akadályozni, hogy a helyzet tovább eszkalálódjon, és ennek érdekében az adminisztrációnak vissza kell térnie a korábbi doktrínájához.”
Az Egyesült Államok 1979-es tajvani kapcsolatokról szóló törvénye egyébként támogatja ugyan Tajvan katonai képességeinek modernizációját, valamint az együttműködések fejlesztését Washingtonnal és mást szövetségesekkel, de kijelenti, hogy „nem fogja megváltoztatni az alapvető katonai egyensúlyt a régióban”.
Tajvan 2019 nyarán mintegy 17 milliárd dollár értékű katonai felszerelés megvásárlásáról egyezett meg Washingtonnal. A felszerelések leszállítása sokáig lassan haladt – részben a koronavírus-járvány miatt –, ám tavasszal a Biden-adminisztráció a megrendelések leszállításának a felgyorsítása mellett döntött. A csomag részeként Tajpej többek között vadászrepülőgépeket, tankokat, drónokat, rakétákat vásárolt, és megerősítette a védelmi képességét is.
Számítások szerint Peking mintegy tízszer nagyobb szárazföldi és légi haderővel rendelkezik, míg haditengerészete hatszor nagyobb, mint Tajvané. Tajpej a 2023-as költségvetésében mintegy 19 milliárd dollár értékű védelmi csomagot jelentett be, közel 14 százalékkal többet, mint az idei évre.
Dicsérte Tajpej védelmi költségvetését Douglas Paal, a tajvani Amerikai Intézet – amely lényegében az amerikai nagykövetségként szolgál a szigeten – korábbi igazgatója. Paal, a South China Morning Postnak adott interjújában kifejtette, szerinte Peking „növekvő ambíciója és agresszivitása” nem hagy más választást, mint hogy fellépjenek Tajpej mellett, noha szerinte a „munka nagy részét a szigetnek kell elvégeznie”.
Borítókép: A kínai állami Hszinhua hírügynökség által közreadott képen a kínai Népi Felszabadítási Hadsereg (PLA) gépei a levegőben a Tajvan szigete körül tartott harci gyakorlaton 2022. augusztus 7-én. Kína szuverenitása megsértésének tekinti Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök augusztus 3-i tajvani látogatását, és a válaszul kezdett hadgyakorlatokat augusztus 8-án meghosszabbította a Tajvan körüli tengereken és légtérben. (Forrás: MTI/AP/Hszinhua)
