Szombaton nyitja meg Varsó a Balti-tengert Észak-Lengyelországgal összekötő csatornát, amely az orosz felségvizeket elkerülve teszi lehetővé ezentúl a hajózást. Az észak-lengyelországi Visztula-öböl menti településeket ugyanis egy 96 kilométer hosszú, keskeny félsziget, a Visztula-turzás választja el a tengertől. A lengyel hajók így eddig kénytelenek voltak elmenni az oroszországi exklávé, Kalinyingrád vizeire, hogy a Baltyijszk városánál található keskeny szoroson át kijussanak a Balti-tengerre.
A turzást átvágó csatorna átadásának időzítése nem véletlen, szeptember 17-én van ugyanis az évfordulója annak, hogy a szovjet csapatok 1939-ben megtámadták Lengyelországot.
Az új vízi út megnyitása Varsó szerint annak a szimbóluma, hogy megtörik Oroszország dominanciáját a térségben.
„A Visztula-turzáson vágott csatornának köszönhetően Lengyelország egy olyan vízi útvonalhoz jut, amely összeköti a Visztula-öbölt és a Balti-tengert, és amely Oroszországtól független. A csatorna garantálja, hogy Lengyelország biztonságos és szuverén állam” – írta közleményében a lengyel kormány.
Az épülő kanálisnál tett látogatásakor Marek Gróbarczyk infrastruktúráért felelős miniszterhelyettes pedig úgy nyilatkozott:
szeptember 17-e fordulópontot jelent, mivel egy olyan vízi út nyílik meg, amelyet az orosz fél éveken át ellenőrzött.
A csatorna mélysége öt méter, hossza pedig a Balti-tenger délkeleti részén található Gdanski-öböltől Elblag kikötővárosáig mintegy 23 kilométer.
Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztettek, katasztrófához is vezethet, hogy a vízi útvonal megépítését még nem fejezték be. A kivitelezők elismerték, hogy még van pár hónap a projekt teljes befejezéséig, ám elmondták, hogy már csak kisebb munkálatok vannak hátra, és a várható befejezés ideje 2023. Az ellenzék köreiben is akadnak azonban elégedetlenkedők, akik a csatorna megépítésének költségét kritizálják, és azt, hogy a hajóforgalommal kárt okoznak az üdülőövezetnek, ahova a lengyelek eddig szívesen ellátogattak. A tiltakozók szerint ráadásul a lépés csak a NATO hasznára válik, Lengyelországot nem segíti.
Korábban Moszkva is igyekezett meghiúsítani a terv végrehajtását, megjegyezve, hogy nem volt még egy olyan eset sem, amikor Baltyijszk megakadályozta volna a lengyel hajók áthaladását.
Hozzátette: a projekt inkább a lengyelországi paranoiát tükrözi, és a NATO-szövetségesek vágyát, hogy hozzáférést szerezzenek Kalinyingrád vizeihez.
A csatorna ötletét egyébként nem az ukrajnai háború ihlette, a földnyelv átvágása már a XV. században is felmerült geopolitikai okokra hivatkozva, és azóta is többször szóba jött. A megépítését viszont már az orosz–ukrán konfliktus fejleményei miatt tűzte ki 2014-ben az akkor kormányzó Polgári Platform, a Jog és Igazságosság pártjának tervei alapján.
Az Ukrajna melletti kiállását tanúsítva Lengyelország egyébként a szovjet éra emlékeitől is megszabadul, augusztus 24-re, az ukrán függetlenség napjára időzítették a Vörös Hadsereg katonai emlékművének eltávolítását, amely eddig Brzeg városában állt. Lengyelország éllovasa annak a kezdeményezésnek is, hogy kitiltsák az orosz állampolgárokat az Európai Unió területéről, ezzel büntetve Moszkvát a háborúért.
