A befolyását egyre inkább elvesztő Európai Néppártban (EPP) követendő példaként tekintenek a 2019 óta hatalmon lévő Kiriakosz Micotakisz görög kormányfő jobbközép pártjára, az Új Demokráciára (ND). Ennek jó indikátora, hogy a héten Manfred Weber, az európai pártcsalád elnöke és frakcióvezetője az EPP legutóbbi, a görögországi Kréta szigetén megrendezett gyűlésén úgy fogalmazott: „A néppárt sokat tanulhat Görögországtól.”
A bajor politikus nem mulasztotta el azt sem megjegyezni, hogy épp „Micotakisz volt az első néppárti vezető, aki támogatta Orbán Viktor magyar miniszterelnök kizárását” az egyre inkább balra tolódó pártcsaládból, a baj csak az, hogy mára a néppárt „mintakormányfője” is egyre több aggodalmat szül Brüsszelben.
Nem véletlen, hogy csütörtökön Athénba látogatott Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke, aki a vizit előtt a sajtónak úgy fogalmazott: „Jól ismertek az Athénnal kapcsolatos aggodalmak, különösen a média helyzete, az állami finanszírozás igazságos elosztása és az újságírók biztonsága tekintetében.” Jourová kitért arra is: a jogállamiság javítására vonatkozó brüsszeli ajánlásokat nyomon fogja követni a görög hatóságokkal, és – mint azt hangsúlyozta – éppen ezért megy Görögországba.
Az uniós biztos megnyilatkozása, illetve athéni vizitje azt jelzi tehát, hogy Brüsszel osztja a legnagyobb görög ellenzéki erő, a radikális baloldali Sziriza nevű párt aggályait a jogállamiság drasztikus romlására vonatkozóan. A Sziriza elnöke, Alekszisz Ciprasz előző görög kormányfő a Jourovával való szerdai brüsszeli találkozója után a sajtónak nyilatkozva kijelentette: komoly aggodalmát fejezte ki a jogállamiságot ért csapások miatt, „amelyek magát a demokráciát veszélyeztetik” Görögországban. Ciprasz elsősorban arra az április óta gyűrűző botrányra utalt, amely során kiderült: a kormány újságírókat és ellenzéki politikusokat hallgatott le egy illegális kémszoftverrel, majd pedig igyekezett eltussolni azt.
Egy nyáron publikált uniós jelentés szerint ráadásul az uniós tagállamok közül Görögországban a legrosszabb a helyzet a médiaszabadság tekintetében – a helyzeten csak tovább rontott, hogy augusztusban kiderült:
a görög parti őrség a Frontex uniós határvédelmi ügynökséggel karöltve illegálisan toloncolt vissza számtalan menedékkérőt, majd eltüntették a nyomokat, minderről azonban a görög – kormányközeli – sajtó elfelejtett beszámolni.
Jövőre mindenesetre parlamenti választásokat tartanak Görögországban, s bár a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Micotakisz pártját nem tudja megszorongatni a jelenleg második helyen álló Sziriza, elemzők úgy vélik, a radikális baloldali párt jelenleg nyolc százalékpontos hátránya nem elegendő ahhoz, hogy a jelenlegi kormányfő nyugodtan hátradőljön.
Borítókép: Vera Jourová uniós biztos görög újságírókkal egyeztet Athénban (Forrás: Twitter)
