Egyensúly jöhet a NATO keleti szárnyán

Lengyelország a Krím félsziget annexióját követően vezető szerepre tört a NATO keleti szárnyának országai között, mind haderejét, mind az erre irányuló politikáját figyelembe véve. Svédország és Finnország csatlakozása kiegyensúlyozhatja a szövetség e térségének erőviszonyait.

Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával ugyanakkor kiegyensúlyozottabbá válhat a szövetség keleti szárnya. 

Két katonailag és politikailag egyaránt jól felkészült államról van szó, nem kell radikális haderőbeli vagy doktrinális átalakításon átesniük ahhoz, hogy a NATO részévé váljanak

 − fogalmazott lapunk megkeresésére Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette, mivel ezek az országok régóta semlegesek voltak, így területvédelmi kapacitásaik is jelentősek, NATO-kompatibilis hadseregekről van szó. Csatlakozásukkal, s főként a finnek belépésével lényegesen átalakult a keleti szárny, ugyanis Finnországot 1340 kilométeres szárazföldi határ választja el Oroszországtól − az ukrajnai háború kirobbanása előtt körülbelül ilyen hosszú volt a NATO−orosz határ is.

 − Svédország stratégiailag a legfontosabb ország a Balti-tengeren. A térség legnagyobb szigete, a Gotland svéd fennhatóság alatt áll, valamint a partszakaszt is jóval hosszabb távon ellenőrzi, mint Lengyelország. Ebből a szempontból Finnország szerepe is jelentősebb, hiszen északról uralja a Finn-öblöt − válaszolt Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője azon kérdésünkre, hogy a két északi ország milyen mértékben veheti ki a részét a NATO keleti szárnya, azon belül is a balti térség védelméből. 

Svédországról szólva a szakértő hozzátette, a svéd hadiipar globális szinten is magas szintet képvisel, innovatívabb, mint lengyel társa, ebből a szempontból fontosabb tagja lehet a szövetségnek, mint a kelet-európai ország.

Emellett mind a svéd, mind a finn haditengerészet és légierő igen fejlett, ami nagyban megkönnyíti a NATO számára a balti régió védelmét. − A Balti-tenger csatlakozásukkal kvázi NATO beltengerré változott − mutatott rá Gyarmati István. 

E térség fenyegetettsége jelenleg talán minden eddiginél nagyobb, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten meghirdette országa új külpolitikai doktrínáját, amely a határon túli orosz kisebbségek védelmét helyezi középpontba. A balti államokban pedig − részben a szovjet örökség miatt − nagyszámú orosz ajkú kisebbség él, Lettországban és Észtországban a népesség több mint húsz százalékát teszik ki.

Ennek ellenére a szakértők abban egyetértenek, hogy szárazföldi hadereje és a vezetés erre irányuló politikai akarata miatt a központi szerep Varsóé marad a keleti szárnyon, noha a két északi ország csatlakozásával ez kiegyensúlyozottabbá válhat.

Borítókép: német, amerikai, finn és svéd vadászgépek repülnek a Balti-tenger felett (Fotó: NATO)