Vlagyimir Putyin orosz elnök elfogadta országának új külpolitikai iránymutatását, mely Moszkva legfontosabb feladatának jelöli ki az orosz világ hagyományainak és ideáljainak fejlesztését és védelmét − számolt be a Reuters. Az orosz világ (russzkij mir) kifejezés az orosz kultúra társadalmi teljességét jelenti, melynek alapja a nyelv és a közös történelem. Fontos célként jelenik meg benne a külhoni oroszok érdekvédelme, valamint identitásuk megőrzése.
A részben a Szovjetunió szétesése miatt a határokon kívül rekedt, mintegy huszonötmilliós orosz kisebbséget a dokumentumban kifejezetten nagyra értékelik, bennük és Moszkva velük fenntartott kapcsolatában látják Oroszország nemzetközi presztízsének kulcsát.
A politikai iránytűnek szánt tervezet kiáll a többpólusú világrend előmozdítása mellett, ennek megfelelően pedig a Kínával és Indiával fenntartott kapcsolatok fejlesztését is szorgalmazza.
Ezek a gondolatok alapvetően a „soft power” diplomáciai érdekérvényesítésre utalnak, melynek keretében egy állam általában tudományos, kulturális területen próbál meg előnyt és elismertséget szerezni, például egyetemek támogatásával, tudományos-oktatási együttműködésekkel, nyelviskolák megnyitásával, könyvkiadással.
Azonban a Reuters hírügynökségnek nyilatkozó szakértők szerint ilyen megfogalmazást keményvonalas politikusok és szakértők szoktak alkalmazni abban az esetben, amikor anyanyelvű kisebbségek érdekében végrehajtott külföldi beavatkozást kell megindokolni.
Szakértők rámutatnak: az orosz birodalmi felfogás egyik alkotóelemeként is azonosítható az a gondolatvilág, amit most írásba ültettek. Az Európai Politikai Tanulmányok Központja által kiadott tanulmány szerint az orosz működési rendszer öt „arca” közül kettő táplálja egymást Ukrajna esetében: a kiadott orosz világról szóló dokumentumból is áradó értelmezési keret, melyet Oroszország egyedülinek fogad el, valamint a hatékony technokrata kormányzás jelenléte, ami a szakadár területeken gyors ütemben kiépülő orosz közigazgatási és politikai eszközhasználatot jelenti.
Vlagyimir Putyin a kisebbségvédelmi tematikát használta mind a Krím elcsatolása, mind pedig Ukrajna megtámadása ürügyeként.
Ennek alapján más megvilágításba kerülhet, amikor a dokumentum egyik fejezetében arról értekeznek, hogy az ukrajnai népköztársaságok mellett a grúziai Abháziával és Oszétiával is mélyíteni kell a kapcsolatokat, valamint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megszólalása Moldova kapcsán, amikor nem diplomáciai megoldásokról beszélt.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök egy moszkvai sajtótájékoztatón 2022. június 30-án (Fotó: AFP/Alexander Zemlianichenko)
