Éhező afrikaiak elől veszi el a gabonát a Nyugat

Csak Spanyolországba az Ukrajnából induló szállítmányok nagyjából hetede jutott eddig. A július végén kötött orosz–ukrán egyezség értelmében augusztus eleje óta lehet elszállítani a fekete-tengeri kikötőkből az ott ragadt több millió tonna ukrán gabonát. Az ENSZ szerint a lépés a szegény országok szempontjából volt különösen fontos, hiszen a beragadt termények az elmaradottabb térségek élelmezését veszélyeztették volna – írja a V4NA.

Isztambul, 2022. augusztus 20. Komphajó, amely gabonaszállítmány megtekintésére viszi Antonio Guterres ENSZ-fõtitkárt az isztambuli teherkikötõben 2022. augusztus 20-án, mielõtt ellátogat az ukrán gabonaszállítmányok célba juttatására létrehozott isztambuli közös koordinációs központba. Ukrajna három fekete-tengeri kikötõjébõl augusztus 1-jén újraindult a február 24-én indított orosz támadás óta szünetelõ gabonakivitel. Eddig összesen 27 hajó hagyta el Ukrajnát a Moszkva és Kijev közötti, az ENSZ és Törökország közvetítésével július végén létrejött megállapodás eredményeképpen. MTI/EPA/Erdem Sahin Fotó: Erdem Sahin

Az ukrán gabonaexportot irányító isztambuli Közös Koordinációs Központ (JCC) adatai szerint szeptember 14-ig 136 hajójárat több mint hárommillió tonna gabonát és egyéb élelmiszert szállított az ukrán kikötőkből.

Ha az adatokat tüzetesen megvizsgáljuk, látható, hogy a legtöbbször Törökországba indultak a hajók, a 136 elindított szállítmányból 55 kötött ott ki. Az ide érkező gabona nagy részét reexportálják, például Afrikába és a Közel-Keletre. Ugyanakkor az adatokat vizsgálva látszik, hogy jelentős mennyiségű gabona jutott EU-s országokba is.

Rögtön a második szállítmány – amely augusztus 5-én indult el Odesszából – Írországba ment, fedélzetén 33 ezer tonna kukoricával. Szintén ezen a napon, sorban a harmadik szállítmány Olaszországba tartott mintegy tizenháromezer tonnás rakománnyal. De a központ nyilvántartásai szerint indult szállítmány:

• Németországba (augusztus 25-én 58 ezer tonna kukorica),
• Franciaországba kétszer (augusztus 27-én több mint tizennégyezer tonna, szeptember 2-án pedig hétezer tonna repce),
• Hollandiába hatszor (augusztus 17. és szeptember 11. között 18 500 tonna napraforgó őrlemény, valamint több mint százezer tonna repce és ugyanannyi kukorica)
• Görögországba ugyancsak hatszor (augusztus 22. és szeptember 11. között több mint huszonegyezer tonna kukorica, mintegy 6100 tonna búza és 4400 tonna árpa)
• Spanyolországba tizenhétszer,
• Olaszországba pedig tizennyolcszor.

Spanyolországba és Olaszországba jóval több alkalommal érkezett szállítmány, mint például Iránba (összesen két szállítmány) Indiába (összesen négy szállítmány) vagy Egyiptomba (összesen tíz szállítmány). Ha a szállított mennyiséget nézzük ezen országok esetében, akkor látható, hogy Indiába és Iránba közel azonos mennyiségű (Indiába 125 600 tonna, Iránba 126 234 tonna) gabona érkezett, Olaszországba pedig több mint kétszázharmincezer tonna. Az Egyiptomba juttatott mennyiség meghaladta a kétszázhetvenezer tonnát, a Spanyolországba szállított pedig a négyszáznyolcvanezer tonnát. Vagyis az augusztus 3-a és szeptember 14-e közötti időszakban csak a spanyol kikötőkbe az Ukrajnából elindított gabonamennyiség mintegy tizenöt százaléka jutott.

Az isztambuli Közös Koordinációs Központ adatai alapján egyébként az Euronews még szeptember 7-én azt írta, hogy a rakományok 30 százaléka került alacsony és közepes jövedelmű országokba. Ugyanakkor azt is kiemelték, hogy az addig szállított gabona mintegy harminchat százaléka ment európai országokba. Ugyanez az arány az afrikai államok esetében 17 százalék volt akkor. Ehhez csak egy érdekesség: szeptember 7. után több hajó indult Spanyolországba és Olaszországba is, mint azelőtt. A spanyol kikötőkbe 11, az olasz kikötőkbe pedig 10 szállítmány indult szeptember 7. után.

Borítókép: komphajó, amely gabonaszállítmány megtekintésére viszi António Guterres ENSZ-főtitkárt az isztambuli teherkikötőben 2022. augusztus 20-án, mielőtt ellátogat az ukrán gabonaszállítmányok célba juttatására létrehozott isztambuli közös koordinációs központba (Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin)