Éhező afrikaiak elől veszi el a gabonát a Nyugat

Csak Spanyolországba az Ukrajnából induló szállítmányok nagyjából hetede jutott eddig. A július végén kötött orosz–ukrán egyezség értelmében augusztus eleje óta lehet elszállítani a fekete-tengeri kikötőkből az ott ragadt több millió tonna ukrán gabonát. Az ENSZ szerint a lépés a szegény országok szempontjából volt különösen fontos, hiszen a beragadt termények az elmaradottabb térségek élelmezését veszélyeztették volna – írja a V4NA.

Isztambul, 2022. augusztus 20. Komphajó, amely gabonaszállítmány megtekintésére viszi Antonio Guterres ENSZ-fõtitkárt az isztambuli teherkikötõben 2022. augusztus 20-án, mielõtt ellátogat az ukrán gabonaszállítmányok célba juttatására létrehozott isztambuli közös koordinációs központba. Ukrajna három fekete-tengeri kikötõjébõl augusztus 1-jén újraindult a február 24-én indított orosz támadás óta szünetelõ gabonakivitel. Eddig összesen 27 hajó hagyta el Ukrajnát a Moszkva és Kijev közötti, az ENSZ és Törökország közvetítésével július végén létrejött megállapodás eredményeképpen. MTI/EPA/Erdem Sahin Fotó: Erdem Sahin

Vlagyimir Putyin az elmúlt napokban többször is az egyezség felülvizsgálatát helyezte kilátásba. Az orosz elnök szerint a legtöbb szállítmány az Európai Unió gazdag országaiba érkezik. Megnéztük a szállításokat koordináló központ adatait: azokból az látszik, hogy Spanyolországba és Olaszországba sokkal többször indult hajó, mint Egyiptomba, Iránba, vagy Indiába. De a leszállított mennyiség terén is sok jutott a kontinensre. Spanyolországba például a szállítmányok 15 százaléka.

Július 22-én írta alá Oroszország és Ukrajna az ukrán gabonaexport újra indításáról szóló egyezményt. A Törökország és az ENSZ közvetítésével létrejött megállapodás értelmében Oroszország garantálja a háború eleje óta orosz blokád alatt lévő fekete-tengeri kikötőkből a gabonaszállító-hajók biztonságát, amelyek így elkezdhették a hónapok óta ott veszteglő mintegy húszmillió tonna gabona exportját. Az alku értelmében egyébként a nyugati országok mérsékelték az orosz gabona kivitelére kivetett szankciókat is.

A megállapodás után a fél világ megkönnyebbült, hiszen a lépés rendkívül fontos volt abból a szempontból, hogy ne alakuljon ki globális élelmiszerválság, amely az ENSZ véleménye szerint elsősorban a szegény országokat sújthatta volna. Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, a globális búzakínálatnak például mintegy tíz százalékát biztosítja, a két háborúban álló fél együttesen pedig a globális importkereslet közel harmadát adja. Az ukrán gabona túlnyomó többsége a Fekete-tengeren lévő ukrán kikötővárosokból, úgy mint Odessza, Csornomorszk vagy Pivdennyi településekről hagyja el az országot, ezért volt kulcsfontosságú az Isztambulban megkötött, négy hónapra szóló egyezség létrejötte.

A megállapodás aláírását követően a szállítások el is kezdődtek, az első hajó augusztus 1-jén hagyta el Odessza kikötőjét fedélzetén több mint 26 ezer tonna kukoricával. A szállítások azóta is zavartalanul zajlanak.

Vlagyimir Putyin ugyanakkor az elmúlt napokban többször is az egyezség felülvizsgálatát helyezte kilátásba. Az orosz elnök szerint ugyanis az ukrajnai gabonaszállítmányok nem az eredeti céloknak megfelelően az úgynevezett szegény országokhoz, hanem az Európai Unió gazdag országaihoz jutnak. Putyin erről a szeptember 7-én tartott, vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon is beszélt, de a helyzetre felhívta az ENSZ főtitkárának, António Guterresnek is a figyelmét minapi telefonos egyeztetésük során.

Az ukrán gabonaexportot irányító isztambuli Közös Koordinációs Központ (JCC) adatai szerint szeptember 14-ig 136 hajójárat több mint hárommillió tonna gabonát és egyéb élelmiszert szállított az ukrán kikötőkből.

Ha az adatokat tüzetesen megvizsgáljuk, látható, hogy a legtöbbször Törökországba indultak a hajók, a 136 elindított szállítmányból 55 kötött ott ki. Az ide érkező gabona nagy részét reexportálják, például Afrikába és a Közel-Keletre. Ugyanakkor az adatokat vizsgálva látszik, hogy jelentős mennyiségű gabona jutott EU-s országokba is.

Rögtön a második szállítmány – amely augusztus 5-én indult el Odesszából – Írországba ment, fedélzetén 33 ezer tonna kukoricával. Szintén ezen a napon, sorban a harmadik szállítmány Olaszországba tartott mintegy tizenháromezer tonnás rakománnyal. De a központ nyilvántartásai szerint indult szállítmány:

• Németországba (augusztus 25-én 58 ezer tonna kukorica),
• Franciaországba kétszer (augusztus 27-én több mint tizennégyezer tonna, szeptember 2-án pedig hétezer tonna repce),
• Hollandiába hatszor (augusztus 17. és szeptember 11. között 18 500 tonna napraforgó őrlemény, valamint több mint százezer tonna repce és ugyanannyi kukorica)
• Görögországba ugyancsak hatszor (augusztus 22. és szeptember 11. között több mint huszonegyezer tonna kukorica, mintegy 6100 tonna búza és 4400 tonna árpa)
• Spanyolországba tizenhétszer,
• Olaszországba pedig tizennyolcszor.

Spanyolországba és Olaszországba jóval több alkalommal érkezett szállítmány, mint például Iránba (összesen két szállítmány) Indiába (összesen négy szállítmány) vagy Egyiptomba (összesen tíz szállítmány). Ha a szállított mennyiséget nézzük ezen országok esetében, akkor látható, hogy Indiába és Iránba közel azonos mennyiségű (Indiába 125 600 tonna, Iránba 126 234 tonna) gabona érkezett, Olaszországba pedig több mint kétszázharmincezer tonna. Az Egyiptomba juttatott mennyiség meghaladta a kétszázhetvenezer tonnát, a Spanyolországba szállított pedig a négyszáznyolcvanezer tonnát. Vagyis az augusztus 3-a és szeptember 14-e közötti időszakban csak a spanyol kikötőkbe az Ukrajnából elindított gabonamennyiség mintegy tizenöt százaléka jutott.

Az isztambuli Közös Koordinációs Központ adatai alapján egyébként az Euronews még szeptember 7-én azt írta, hogy a rakományok 30 százaléka került alacsony és közepes jövedelmű országokba. Ugyanakkor azt is kiemelték, hogy az addig szállított gabona mintegy harminchat százaléka ment európai országokba. Ugyanez az arány az afrikai államok esetében 17 százalék volt akkor. Ehhez csak egy érdekesség: szeptember 7. után több hajó indult Spanyolországba és Olaszországba is, mint azelőtt. A spanyol kikötőkbe 11, az olasz kikötőkbe pedig 10 szállítmány indult szeptember 7. után.

Borítókép: komphajó, amely gabonaszállítmány megtekintésére viszi António Guterres ENSZ-főtitkárt az isztambuli teherkikötőben 2022. augusztus 20-án, mielőtt ellátogat az ukrán gabonaszállítmányok célba juttatására létrehozott isztambuli közös koordinációs központba (Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin)