Ferenc pápa arról beszélt szerdán Nur-Szultanban a világvallások vezetőinek kongresszusán, hogy a vallást soha nem szabad a háború gonoszságának igazolására felhasználni, és Istent nem ejtheti túszul az emberi hataloméhség. A kazah fővárosban tartott rendezvényen a katolikus egyházfő egy kazah költőtől idézve úgy fogalmazott: „azt, aki teret enged a gonosznak, és nem száll szembe vele, nem lehet igaz hívőnek tekinteni, az ilyen ember legjobb esetben is csak fél szívvel hisz”.
A kongresszuson a világvallások vezetői vesznek részt, a pápa beszédét mintegy nyolcvan egyházfő, imám, pátriárka, rabbi és mufti hallgatta, köztük az orosz ortodox egyház képviseletében Antonyij metropolita, a moszkvai egyház külső kapcsolatokért felelős osztályának vezetője. Eredetileg az Ukrajna elleni orosz támadást nyíltan támogató orosz ortodox egyház vezetője, Kirill pátriárka is részt vett volna a kongresszuson, de a részvételét végül augusztusban visszamondták.
Isten a béke. Ő mindig a béke, soha nem a háború felé irányít bennünket. Kötelezzük el tehát magunkat még inkább amellett, hogy a konfliktusokat az egyetlen, emberhez méltó és égi áldással bíró eszközzel, a párbeszéd és a türelmes tárgyalás útján oldjuk meg, nem pedig hatalmi szóval, fegyverrel és fenyegetéssel
– mondta Ferenc pápa a vallási vezetők hatalmas kerekasztal-beszélgetésén.
A katolikus egyházfő azt is kifejtette, hogy a vallásszabadság minden társadalomban elengedhetetlen eleme a békés együttélésnek, és egyetlen felekezetnek sincs joga ahhoz, hogy rákényszerítse magát másokra. „Ideje belátni, hogy a fundamentalizmus minden vallást bemocskol és korrumpál. Szabadítsuk meg hát magunkat azoktól a pusztító fogalmaktól, amelyek a szélsőséges eszmék, a fanatizmus és a terrorizmus révén sértik és meggyalázzák Isten nevét” – mondta a pápa, hozzátéve, hogy nem elég pusztán elítélni a szélsőségességet, tenni is kell azért, hogy felszámolják az egyenlőtlenségeket és az igazságtalanságokat. „Addig, amíg az egyenlőtlenségek és az igazságtalanságok tovább burjánzanak, a Covidnál is szörnyűbb vírusok: a gyűlölet, az erőszak és a terrorizmus vírusai szabadulnak ránk” – fogalmazott.
Kirill pátriárka az Ukrajna elleni orosz háborút spirituális és ideológiai okokkal igyekezett igazolni, a Nyugattal vívott metafizikai összecsapásnak nevezve a háborút. Áldását adta a háborúba induló orosz katonákra, és felelevenítette azt az elképzelést, hogy az orosz és az ukrán valójában egy nép.
Mielőtt Kirill lemondta részvételét a kongresszuson, felmerült annak lehetősége, hogy Ferenc pápa Nur-Szultanban személyesen is találkozhatna a pátriárkával. A két egyházi vezető először 2016-ban Kubában találkozott személyesen, az ukrajnai háború első heteiben pedig videókonferencián egyeztettek. Ferenc pápa elítélte, hogy Kirill támogatja a háborút, és arra intett, hogy az orosz ortodox vezető nem válhat Vlagyimir Putyin orosz elnök „ministránsfiújává”.
Nyitóbeszédében Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hangsúlyozta, a kongresszus a civilizációk közötti párbeszéd platformjává vált globális szinten. Rámutatott, „Kazahsztán híddá vált Nyugat és Kelet között”. A világvallások vezetőinek kongresszusát hagyományosan háromévente rendezik meg a kazah fővárosban. Az eseményt még az előző kazah elnök, Nurszultan Nazarbajev indította útjára 19 évvel ezelőtt.
A pápa kazahsztáni látogatásán mindazonáltal megbeszélést fog folytatni Antonyij metropolitával, illetve találkozik Ahmed el-Tajebbel, a közel-keleti szunnita referenciaintézménynek számító al-Azhar-mecset nagyimámjával, Ravil Gajnutdinnal, az orosz muftik tanácsának elnökével és más ortodox, zsidó, evangélikus és iszlám vezetőkkel is.
Borítókép: A háromnapos látogatáson Kazahsztánban tartózkodó Ferenc pápa felszólal a világvallások vezetőinek hetedik kongresszusán a kazah fővárosban, Nur-Szultanban 2022. szeptember 14-én (Fotó: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko)
