– A második világháború hat éve alatt hazánk több mint 5,2 millió polgárát gyilkolták meg, és a népesség körülbelül 12 millióval csökkent. A háború végére Lengyelország gazdasága teljesen romokba dőlt, az ipara megsemmisült, a városait pedig a földdel tették egyenlővé – részletezte Mateusz Morawiecki az Euractiv hírcsatornán szerdán megjelent véleménycikkében. Lapunk is megírta:
Lengyelország szeptember elsején, a második világháború kitörésének 83. évfordulóján jelentette be, hogy háborús jóvátételt követel Németországtól a bűneiért.
A 6,2 ezermilliárd zlotyra (527,8 ezermilliárd forint) becsült veszteségeket egy parlamenti munkacsoport által készített jelentésben ismertették.
Mateusz Morawiecki kifejtette, a világ történelmének legvéresebb háborújáért senkit sem vontak igazán felelősségre, a terror elkövetői közül sokan a háború után jólétben éltek tovább Nyugat-Németországban. A miniszterelnök hozzáfűzte, Németország nemrég döntött arról, hogy kompenzálja a délnyugat-afrikai herero és nama törzsek ellen folytatott népirtást, illetve ötven évvel később egyezett bele abba is, hogy a müncheni olimpián elkövetett terrortámadás áldozatainak is kártérítést fizet.
Nem az számít, hogy tíz, ötven vagy száz év telt el a bűnök elkövetése óta, hanem az, hogy valóban elszámoltak-e velük
– vonta le a következtetést a kormányfő. Mateusz Morawiecki hangsúlyozta: a második világháború után minden évben azt mondják, hogy soha többé háborút, de a lengyel nép jóvátétele soha nem vált valósággá.
A német külügyminisztérium ugyanakkor úgy reagált a jelentésre, hogy ezt az ügyet már lezárták. Berlin érvelése szerint Varsó már lemondott a háborús jóvátételhez való jogáról. Az egykori Kelet-Németország (NDK) és a volt Szovjetunió közötti 1953-as megállapodás nyomán az akkori kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya nyilatkozatban mondott le a szovjet blokknak járó német jóvátétel neki ítélt részéről, az új lengyel jelentés készítői szerint azonban a Szovjetunió nyomására tett lengyel nyilatkozat jogilag érvénytelen.
A lengyelek 52 százaléka is úgy gondolja, hogy Lengyelország jogosan követel jóvátételt Németországtól a háborús károkért
– mutatott rá az IBRiS lengyel közvélemény-kutató intézet felmérése. Továbbá kiderült: az állampolgárok 34,5 százaléka szerint az országnak nincs joga kártérítést kérni a második világháborús veszteségekért – a felmérés résztvevőinek 13,5 százaléka nem tudott dönteni a kérdésben.
A közvélemény-kutatás eredményeiből az is kitűnik, hogy a válaszadók véleményét a párthovatartozásuk is befolyásolja: a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt támogatóinak 97 százaléka ért egyet a háborús jóvátételről szóló kezdeményezéssel. Ugyanakkor az ellenzék körében is meglehetősen sokan tartják helyénvalónak, hogy Varsó benyújtotta a követeléseit Berlinnek, a felmérés alapján összesen 48 százalékuk.
Az IBRiS annak is utánajárt, a polgárok szerint mekkora az esélye annak, hogy Németország végül beleegyezik a háborús károk kifizetésébe. A számukra pozitív forgatókönyvet a válaszadók 21,3 százaléka tartja lehetségesnek, míg jelentős többségük, 74,5 százalékuk kizárja azt. Mindemellett a felmérésben résztvevők 68,8 százaléka véli úgy, hogy a jóvátételi ügy a PiS kampánytémái közé tartozik a 2023-as parlamenti választások előtt, míg a kormánypárt szavazóinak többsége, 81 százaléka ezt a választásoktól független témának tartja – világított rá a közvélemény-kutatás.
