Segítséget várnak Bukaresttől az ukrajnai románok

Szervezeteik szerint az anyaország hatóságai nem érdeklődnek a problémáik iránt.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elégedetlenek a határon túli románok a bukaresti kormánnyal. Szervezeteik szerint az anyaország hatóságai nem érdeklődnek a problémáik iránt. A külhoni románok marosfői nyári egyetemén Anatol Popescu, az Ukrajna odesszai régiójában élő román közösség Besszarábia Egyesületének elnöke az anyanyelvű oktatás nehéz helyzetéről számolt be. Szerinte az ukrajnai román nyelvű oktatás elsorvadásához az is hozzájárult, hogy a bukaresti kormány az utóbbi két tanévben nem biztosított ösztöndíjat az I–VII. osztályos diákoknak. Az Agerpres hírügynökség által idézett egyesületi elnök arra is emlékeztetett: 

a dél-besszarábiai románokat az ukrán hatóságok szovjet módra románokra és moldovaiakra osztotta fel. Hozzátette: ez a román nyelven oktató iskolák eltűnéséhez vezetett a térségben.

– Közvetlenül az Ukrajnával kötött jószomszédsági szerződés 1997-es aláírása után az ukrán állam visszatért Dél-Besszarábiába, és a térség román iskolának oktatási nyelvét visszaváltoztatta moldovaira. Ez akkor tizennyolc iskolát érintett. Ma már Dél-Besszarábiában csak egy vegyes nyelvű iskola van, ahol egyetlen osztályban zajlik kizárólag románul, azaz moldovaiul az oktatás, a többi iskolában még az első osztályban sincsenek román órák – vázolta a helyzetet Anatol Popescu. Mint mondta, az egyesület lépéseket tett annak érdekében, hogy a dél-besszarábiai iskolákban visszatérjenek az anyanyelvű oktatáshoz, és a tantervet a csernovici, illetve kárpátaljai román tannyelvű iskolák tantervéhez igazítsák, de a kijevi oktatási minisztérium ezt elutasította.

A bukaresti média korábban is beszámolt az ukrajnai románok jogfosztásáról. A Libertatea portál még a háború kirobbanása előtt beszámolt azokról a panaszokról, melyek szerint az ukrán oktatási törvény felgyorsítja a félmilliósra becsült román közösség asszimilációját. 

A riportban megszólaló ukrajnai románok akkor is sérelmezték Bukarest passzivitását. Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője akkor lapunknak elmondta: bár Ukrajnának az 1991-es függetlenedése óta feszültségekkel terhes a viszonya Romániával, a román–ukrán kapcsolatok a 2014-es krími orosz intervenció után javultak, és jelenleg a biztonságpolitikai együttműködés határozza meg a két ország kapcsolatát. – Bukarest mintha beletörődött volna az ukrajnai román közösség eltűnésébe. Eszerint fontosabb a regionális biztonsági vezető hatalom státus amerikai segítséggel való elérése, ezáltal a Moldovai Köztársaság bekebelezése – fogalmazott a szakértő.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Inquam Photos/Reuters/Octav Ganea)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.