A hatályos nemzetközi jogi normák alapján az a közmegegyezéses vélemény, hogy ilyen módon területet szerezni nem lehet. A Stimson-doktrína – amelyet az államok elfogadnak – kimondja ugyanis, hogy az erőszakos területváltozások nem tekinthetők jogszerűnek
– magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) egyetemi docense.
A szakértő arról is beszélt lapunknak, hogy az önrendelkezési jog kizárólag népekre terjed ki, amely Ukrajna egész lakosságára vonatkozik, ennek nyomán a kelet-ukrajnai területeken élők nem tudnak népszavazás útján szabályosan kiválni a posztszovjet országból. Tóth Norbertet arról is kérdeztük, mi szükséges ahhoz, hogy egy országrész függetlenedjen. Példaként Skóciát említette meg, amely 2014-ben népszavazás útján próbált kiválni az Egyesült Királyságból. Ezt azonban az egész országot képviselő londoni parlament törvénnyel előzetesen lehetővé tette, ellenben Kijevvel.
Tehát ha az ukrán parlament lehetővé tette volna a négy kelet-ukrajnai régiónak, hogy szavazzanak a sorsukról és ennek eredményeképpen kiváljanak Ukrajnából, akkor ez szabályos lett volna. De itt nem erről volt szó, mivel a kijevi parlament felhatalmazása nélkül került sor ezekre a népszavazásokra, így viszont a nemzetközi jog nézőpontjából ezek nem jogszerűek
– magyarázta a szakértő.
Oroszország azonban már saját területeiként tekint a szakadár Luhanszki és Donyecki Népköztársaságra, valamint a megszállt Zaporizzsja és Herszon megyére. Tóth Norbert arra hívta fel a figyelmet, az intézkedés értelmében Moszkva minden fegyveres támadást országa elleni támadásként fog értelmezni.
Egyre bizonytalanabbnak tűnik azonban az orosz befolyás az elcsatolt területeken, ugyanis az orosz erők egyik régiót sem tartják teljes mértékben megszállás alatt, és úgy tűnik, az ukrán offenzíva sem fog egyhamar kifogyni a lendületből.
Egyelőre nem tudni, mi lesz a négy kelet-ukrajnai régió sorsa: ha a háború befagy és orosz befolyás alatt maradnak, akkor Oroszország törvényei értelmében a 2026. január 1-jéig tartó átmeneti időszakban kell megoldaniuk az orosz gazdasági, pénzügyi, hitel- és jogrendszerbe, valamint a hatóságok rendszerébe való integráció kérdéseit, beleértve azokat is, amelyek a katonai szolgálatra vonatkoznak.
A négy entitásban Ukrajna és más országok állampolgárait, valamint a hontalan személyeket orosz állampolgároknak ismerik el, kivéve azokat, akik egy hónapon belül kinyilvánítják, hogy meg kívánják tartani a jelenlegi állampolgárságukat vagy hontalanok akarnak maradni.
Borítókép: Orosz zászlókat lengető emberek ünnepelnek Moszkvában 2022. szeptember 30-án, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a négy kelet-ukrajnai régió Oroszországhoz csatolását (Fotó: MTI/AP)
