Meloni új lendületet hoz a konzervatív erőtérbe

A keresztény gyökerek védelme, az illegális bevándorlás elleni küzdelem, az uniós intézmények hatáskörtúllépésével szembeni fellépés és a kedvező demográfiai folyamatokat ösztönző családpolitika területén is fontos szövetségesként tekinthet Magyarország és Lengyelország az új nemzeti olasz kormányra – vélik a lapunk által megkérdezett szakértők. A kialakulóban lévő Róma–Budapest–Varsó-háromszög várhatóan ellensúlyt képezhet a brüsszeli föderalista aspirációkkal szemben, és arra késztetheti az európai politikát, hogy elinduljon a konszenzusos döntéshozatalon és a tagállamok jogos érdekeinek, illetve hatásköreinek tiszteletben tartásán alapuló, normális működéshez vezető úton.

Az illegális migráció elleni fellépés régóta közös pont 

Rosonczy-Kovács Mihály hozzátette, az illegális bevándorlás szintén egy olyan téma, amelyben a visegrádi országok, különösképp Lengyelország és Magyarország 2015 óta hatékonyan tudta hallatni a hangját, csakúgy, mint Olaszország Matteo Salvini belügyminisztersége idején, 2018 és 2019 között. E tekintetben szintén bizakodással tekinthet a konzervatív magyar és lengyel kormány az új olasz kabinetre is. „Noha Matteo Salvini nem tért vissza a belügyi tárca élére, de fontos pozíciót kapott miniszterelnök-helyettesként, illetve infrastruktúra- és közlekedésügyi miniszterként, miközben az első nyilatkozataiból kiindulva arra lehet számítani, hogy Matteo Piantedosi, az új olasz kormány belügyminisztere is legalább részben Salvini örökségéhez fog visszatérni, és próbál határozottan fellépni az illegális migráció ellen” – húzta alá a szakértő. Kiemelte: az uniós intézmények rendszeres hatáskörtúllépése szintén közös platformra terelhetik a három országot. „Ahogy láthattuk, a magyar–lengyel együttműködésre egy nagyon komoly dezinformációs kampány nehezedik a tényleges nézetkülönbségek mellett, lehet tehát arra számítani, hogy a globalista médiumok igyekeznek majd éket verni az magyar–lengyel–olasz kapcsolatokba is” – fűzte hozzá Rosonczy-Kovács.

A jobboldal megmaradt jobboldalnak

Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta: az elmúlt bő két évtizedben a nyugat-európai politika centrumának egyre gyorsuló balra tolódása volt tapasztalható. Így a hagyományosan konzervatívnak számító pártok jelentős része szintén elmozdult balra; erre a jelenségre a legjobb példa közismerten a német CDU/CSU, de számos más európai „konzervatív” párt is egymás után adta fel jobboldali alapállását, és vett fel egy liberális – olykor már baloldali – pózt, magyarázta az elemző. Koskovics Zoltán szerint ez a folyamat nem vagy csak részben terjedt át a visegrádi négyek tagországaira, ahol a kereszténydemokrata és jobbközép pártok többsége megmaradt hagyományos értékeik képviseleténél – elsősorban azért, mert a szovjet megszállás miatt térségünk erős immunválaszt tud adni a marxizmus minden megjelenési formájára.

A geopolitikai elemző szerint Olaszország jobboldali pártjai is megőrizték hagyományos arcukat, és Giorgia Meloni miniszterelnöksége alatt markánsan konzervatív politikát várhatunk Rómától. 

Sok témában – bevándorlás, genderideológia, gyermekvédelem és a brüsszeli föderalista nyomás tekintetében – Róma természetes szövetségesünk lesz

 – fogalmazott Koskovics, hozzátéve: immár jó ideje tapasztalható a nemzeti erők nemzetközi összefogása a konzervatív térben. Koskovics emlékeztetett: ennek egyik első, szemmel látható jele az volt, amikor hazánkban rendezték meg az első európai CPAC-et, amelyet követően a texasi Dallasban megtartott Konzervatív Politikai Akció Konferenciát Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor nyitotta meg. 

Számíthatunk arra tehát, hogy a nagypolitikában is megjelenik a jobboldali kooperáció, és ebben bizonyosan fontos szerepet fog játszani Giorgia Meloni is. 

A szakértő kitért arra is: a kialakulófélben lévő Róma–Budapest–Varsó-háromszög várhatóan ellensúlyt képezhet a brüsszeli föderalista aspirációkkal szemben, és arra késztetheti az európai politikát, hogy elinduljon a konszenzusos döntéshozatalon és a tagállamok jogos érdekeinek, illetve hatásköreinek tiszteletben tartásán alapuló, normális működéshez vezető úton. Hozzátette ugyanakkor: gyors eredményeket sajnos nem várhatunk, hiszen a bizánci bonyolultságú Európai Unió működését egy tagországban elért jobboldali siker – még ha Európa harmadik legnagyobb gazdaságáról van is szó – nem tudja azonnal megváltoztatni. „Olyan tekintetben azonban optimisták lehetünk, hogy az olasz siker más tagországokban is lelkesítőleg hathat a jobboldali táborra, és újabb konzervatív fordulatokban bízhatunk szerte Európában. A legfontosabb célkitűzés pedig az, hogy a 2024-es EP-választásokból a hiteles európai jobboldal jelentősen megerősödve kerüljön ki” – húzta alá Koskovics Zoltán.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek elnöke (Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benkő Vivien Cher)