Magyarország, Lengyelország és Olaszország együtt az unió lakosságának közel egynegyedét képviseli, a magyar–lengyel szövetség tehát egy nagyon erős partnerrel bővülhet, amennyiben a római nemzeti kormány képes lesz magát stabilizálni a következő hónapokban, illetve sikeres válaszokat tud adni a gazdasági kihívásokra – mondta el lapunk megkeresésére Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója. A Lengyel- és Olaszország-szakértő szerint mostanra kikristályosodni látszanak azok a területek, amelyeken a Budapest–Róma–Varsó háromszög hatékonyan együtt tud működni:
ilyen a keresztény gyökerek védelme, az illegális bevándorlás elleni küzdelem, az uniós intézmények hatáskörtúllépésével szembeni fellépés és a kedvező demográfiai folyamatokat ösztönző családpolitika.
Utóbbi tekintetében Eugenia Roccella személyében egy olyan család-, népesedésügyi és esélyegyenlőségi miniszter került a római tárca élére, akinek hasonló az álláspontja a keresztény értékekből kiinduló, a család védelmét előtérbe helyező magyar és lengyel szakpolitikához. Számos olasz politikus példaként tekint a magyar modellre – magyarázta a szakértő.
II. János Pál pápa öröksége összeköt
Rosonczy-Kovács Mihály szerint a keresztény gyökerek védelmével kapcsolatban a három ország között különleges kapocsként van jelen a lengyel származású Szent II. János Pál pápa szellemi öröksége: őt idézte ugyanis a képviselőházban elmondott beszédében Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy nemcsak szellemi és lelki vezetőként, de államférfiként is tekint az egykori egyházfőre, aki rá személyesen is nagy hatással volt.
II. János Pál pápa különösen fontos személyiség a lengyel konzervatív szellemi erőtér számára. A korábbi egyházfő ráadásul közép-európai kommunista rendszerek felszámolásában kiemelkedő szerepet játszott, de arra is figyelmeztetett, nem szabad, hogy a kommunista béklyótól való megszabadulás abba torkolljék, hogy a nyugati kultúra produktumait kritika nélkül magáévá teszi a régió. Ez az örökség fontos együttműködési alap a három ország között
– magyarázta a szakértő.
Az illegális migráció elleni fellépés régóta közös pont
Rosonczy-Kovács Mihály hozzátette, az illegális bevándorlás szintén egy olyan téma, amelyben a visegrádi országok, különösképp Lengyelország és Magyarország 2015 óta hatékonyan tudta hallatni a hangját, csakúgy, mint Olaszország Matteo Salvini belügyminisztersége idején, 2018 és 2019 között. E tekintetben szintén bizakodással tekinthet a konzervatív magyar és lengyel kormány az új olasz kabinetre is. „Noha Matteo Salvini nem tért vissza a belügyi tárca élére, de fontos pozíciót kapott miniszterelnök-helyettesként, illetve infrastruktúra- és közlekedésügyi miniszterként, miközben az első nyilatkozataiból kiindulva arra lehet számítani, hogy Matteo Piantedosi, az új olasz kormány belügyminisztere is legalább részben Salvini örökségéhez fog visszatérni, és próbál határozottan fellépni az illegális migráció ellen” – húzta alá a szakértő. Kiemelte: az uniós intézmények rendszeres hatáskörtúllépése szintén közös platformra terelhetik a három országot. „Ahogy láthattuk, a magyar–lengyel együttműködésre egy nagyon komoly dezinformációs kampány nehezedik a tényleges nézetkülönbségek mellett, lehet tehát arra számítani, hogy a globalista médiumok igyekeznek majd éket verni az magyar–lengyel–olasz kapcsolatokba is” – fűzte hozzá Rosonczy-Kovács.
A jobboldal megmaradt jobboldalnak
Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta: az elmúlt bő két évtizedben a nyugat-európai politika centrumának egyre gyorsuló balra tolódása volt tapasztalható. Így a hagyományosan konzervatívnak számító pártok jelentős része szintén elmozdult balra; erre a jelenségre a legjobb példa közismerten a német CDU/CSU, de számos más európai „konzervatív” párt is egymás után adta fel jobboldali alapállását, és vett fel egy liberális – olykor már baloldali – pózt, magyarázta az elemző. Koskovics Zoltán szerint ez a folyamat nem vagy csak részben terjedt át a visegrádi négyek tagországaira, ahol a kereszténydemokrata és jobbközép pártok többsége megmaradt hagyományos értékeik képviseleténél – elsősorban azért, mert a szovjet megszállás miatt térségünk erős immunválaszt tud adni a marxizmus minden megjelenési formájára.
A geopolitikai elemző szerint Olaszország jobboldali pártjai is megőrizték hagyományos arcukat, és Giorgia Meloni miniszterelnöksége alatt markánsan konzervatív politikát várhatunk Rómától.
Sok témában – bevándorlás, genderideológia, gyermekvédelem és a brüsszeli föderalista nyomás tekintetében – Róma természetes szövetségesünk lesz
– fogalmazott Koskovics, hozzátéve: immár jó ideje tapasztalható a nemzeti erők nemzetközi összefogása a konzervatív térben. Koskovics emlékeztetett: ennek egyik első, szemmel látható jele az volt, amikor hazánkban rendezték meg az első európai CPAC-et, amelyet követően a texasi Dallasban megtartott Konzervatív Politikai Akció Konferenciát Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor nyitotta meg.
Számíthatunk arra tehát, hogy a nagypolitikában is megjelenik a jobboldali kooperáció, és ebben bizonyosan fontos szerepet fog játszani Giorgia Meloni is.
A szakértő kitért arra is: a kialakulófélben lévő Róma–Budapest–Varsó-háromszög várhatóan ellensúlyt képezhet a brüsszeli föderalista aspirációkkal szemben, és arra késztetheti az európai politikát, hogy elinduljon a konszenzusos döntéshozatalon és a tagállamok jogos érdekeinek, illetve hatásköreinek tiszteletben tartásán alapuló, normális működéshez vezető úton. Hozzátette ugyanakkor: gyors eredményeket sajnos nem várhatunk, hiszen a bizánci bonyolultságú Európai Unió működését egy tagországban elért jobboldali siker – még ha Európa harmadik legnagyobb gazdaságáról van is szó – nem tudja azonnal megváltoztatni. „Olyan tekintetben azonban optimisták lehetünk, hogy az olasz siker más tagországokban is lelkesítőleg hathat a jobboldali táborra, és újabb konzervatív fordulatokban bízhatunk szerte Európában. A legfontosabb célkitűzés pedig az, hogy a 2024-es EP-választásokból a hiteles európai jobboldal jelentősen megerősödve kerüljön ki” – húzta alá Koskovics Zoltán.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek elnöke (Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benkő Vivien Cher)
