A jobboldali koalíció kormányra kerülésével minden valószínűség szerint a háttérbe szorul az LMBTQ-jogok kérdése, s kevesebb teret kap a politikában a genderpropaganda. Az elmúlt években ugyanis nagy vihart kavart az Alessandro Zan baloldali képviselő nevéhez fűződő törvényjavaslat, amelynek elsődleges célja a homo- és transzfóbia büntetése volt, de kötelezővé tette volna például az olasz iskolákban a homofóbiáról szóló oktatási nap megtartását. A törvényjavaslat miatt hatalmas tüntetéseket szerveztek, az olasz jobboldal mellett a családvédő szervezetek és Ferenc pápa is aggodalmát fejezte ki. 2020 novemberében a római parlament alsóháza elfogadta, 2021 októberében a felsőház viszont elutasította a törvényjavaslatot.
A múlt héten hivatalba lépett új olasz kormányfő, Giorgia Meloni a kormányprogramját vázoló nyitóbeszédében nem tért ki arra, miként szándékozik kormánya a jövőben kezelni a fenti kérdést, a parlament házelnökeinek személye, illetve a kormány összetétele azonban arra enged következtetni, hogy a jobboldali kormány egy időre száműzi a genderkérdést a politikai életből.
Sokatmondó, hogy az alsóház új elnökének megválasztásánál Alessandro Zan transzparenssel vonult a képviselőház üléstermébe, amelyen egyenesen homofóbnak titulálta az új házelnököt. Lorenzo Fontana ugyanis a közelmúltban több alkalommal szólalt fel a hagyományos családmodell mellett. Úgy fogalmazott: a család nem más, mint egy anya és egy apa, valamint azok gyermekei. Másfajta furcsa értelmezéseknek nincs helye.
Olyan keresztes háború zajlik, amelyet nem karddal, hanem a kultúra és a hiteles információ eszközeivel kell megvívnunk
– mondta.
Fontana a múltban azt is állította, hogy az európai népek támadás alatt állnak. A civilizáció üres bölcsője című könyvében azt írja: „A demográfiai krízis háborús veszteséghez fogható pusztítást okoz Itáliában, évente egy Padova nagyságú város lakosságának megfelelő ember tűnik el Olaszország demográfiai térképéről. Mi azonban nem törődünk bele, megvédjük identitásunkat a globalizáció egyengondolkodásától, amelynek célja nem más, minthogy mindenkit rabszolgasorba hajtson.”
Figyelemre méltó az is, hogy Giorgia Meloni közvetlen munkatársává választotta és a minisztertanács államtitkárává nevezte Alfredo Mantovano ügyészt, aki a genderideológiával szembeni ellenállás kulcsfontosságú alakja. 2021. februárban megjelent írásában leszögezte, hogy a Zan-törvény és a homofóbia vádja valójában egy politikai harc igen hatékony fegyvere.
Homofóbbá válnak mindazok, akik az újfajta jogokkal ellentétes, nyilvános állítást fogalmaznak meg vagy akik nem ismerik el az azonos neműek és szivárványpárok közötti házasság jogosultságát
– fogalmazott. Szerinte a genderharc messze túlmegy a nemi kisebbségek jogvédelmén.
A család és születéspolitikáért, valamint esélyegyenlőségért felelős Eugenia Roccella kinevezése is sokat sejtet a Meloni-kormány irányvonaláról. 2017-ben szenátorként útnak indította a No Gender Day Facebook-oldalt.
A szexuális különbségek eltörlésére törekvő kezdeményezések immár áthatják hétköznapjainkat. Az azonos neműek házasságának jogerőre emelése nem más, mint a hagyományos családmodell és a nemi identitás progresszív megsemmisítése, egy újfajta antropológiai modell létrehozása
– közölte Roccella. Az LMBTQ-közösség berkeiből megjelent nyilatkozatok szerint Roccella kinevezése a családügyi tárca élére felér egy hadüzenettel.
A genderellenes harc kiemelkedő alakja Giuseppe Valditara is, akire Giorgia Meloni az oktatásügyi tárca vezetését bízta, aki számos alkalommal fejezte ki aggályait a Zan-törvényjavaslattal kapcsolatban. Mint fogalmazott a jogszabály nem csak az erőszakra felbujtókat vagy az erőszakot elkövetőket büntette volna, hanem azokat is, akik egyszerű véleményt alkotnak.
