A szerb elnök már korábban is többször jelezte, hogy hatalmas nyomás nehezedik az ország vezetésére, amiért nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen. Alekszandar Vucsics azonban úgy látja, ha ez mégis megtörténne, az csupán azt eredményezné, hogy öt-hat napig a vállát veregetnék, majd újabb feltételekkel állna elő Brüsszel. Az államfő szerint Szerbia az utóbbi 24 évben nem volt ilyen nehéz helyzetben, mint most:
Szerbiának a jövőben nehéz döntéseket kell meghozni és sok problémát kell megoldani
– tette hozzá.
Nemrégiben egy uniós jelentés arra mutatott rá, Szerbia külpolitikája kevésbé áll összhangban az unióéval, mint egy évvel ezelőtt.
Brüsszel leginkább a Moszkvával szembeni szankciókat hiányolja, Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos szerint az EU számít Belgrádra mint őszinte partnerre és szövetségesre. A jelenlegi geopolitikai helyzetben viszont egyértelmű, hogy a szerbeknek igazodniuk kell a brüsszeli menetrendhez, beleértve az oroszellenes intézkedésekhez való csatlakozást.
Már az Európai Parlament külügyi bizottsága is elfogadta az EU új bővítési stratégiájáról szóló jelentés tervezetét, amelyben azt javasolják, hogy Szerbiával csak abban az esetben folytatódjanak a csatlakozási tárgyalások, ha összehangolja külpolitikáját az elvárásokkal és csatlakozik a szankciókhoz.
A szerb kormány azonban vonakodik bevezetni a büntetőintézkedéseket. Ana Brnabics szerb kormányfő kijelentette, országa teljes mértékben elítéli Oroszország Ukrajna elleni háborúját, ugyanakkor ellenzi a szankciókat. Szerinte a most alakuló új kormány feladata lesz erről dönteni, azonban hozzátette: a szankciók bevezetése nem áll érdekében az országnak. A közvélemény-kutatások is azt mutatják, a szerbiai állampolgárok 80 százaléka ellenzi, hogy Szerbia büntetőintézkedéseket vezessen be Oroszország ellen.
Szerbiával 2014 óta folynak a csatlakozási tárgyalások, ugyanakkor sokan vélik úgy, hogy Szerbia most nagyon messze került az uniós tagságtól. Vannak azonban optimista hangok is, szerintük mindezek ellenére az Európai Tanács decemberben még dönthet úgy, hogy a bírálatok ellenére újabb fejezetet nyit meg Szerbiával.
Az uniós nyomásgyakorlás egyébként a koszovói kérdéssel kapcsolatban is érezhető. Vucsics arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi közösség dokumentumot készített elő, melyben az áll, hogy jelentős előnyökkel járna, ha Szerbia rendezné a kapcsolatát Koszovóval. Az államfő szerint Szerbiának nem kellene azonnal elismerni Koszovó függetlenségét, de elvárják, hogy ez ne gátolja meg őket a nemzetközi szervezetekhez való csatlakozáshoz, ami egyúttal Koszovó ENSZ-tagságát is jelentené. Belgrád cserébe gyorsabban haladhatna európai uniós csatlakozás útján, és valószínűleg jelentős anyagi, illetve gazdasági támogatást is kaphatna. A sajtóban azonnal megjelentek olyan vélemények, hogy ha ezt Szerbia nem fogadja el, illetve ha nem vezet be szankciókat Oroszország ellen, akkor azzal büntetnék, hogy megszakadna a csatlakozási folyamat, bizonyos uniós támogatások is megszűnnének.
Borítókép: Alekszandar Vucsics szerb államfő (Fotó: MTI/EPA/Peter Foley)
