Nem hajlandó alkalmazni a szerződéseket az Európai Bizottság

Mivel az Európai Bizottságnak azt kellene biztosítania, hogy az államok alkalmazzák a szerződéseket, ezért elsősorban saját magára is alkalmaznia kellene azokat és nem szabadna önkényesen új hatásköröket létrehoznia. Ez az, ami miatt az uniós intézmények elfajultak – vélekedik Genowefa Grabowska lengyel jogászprofesszor – olvasható a V4NA hírügynökség cikkében.

Brüsszel, 2022. augusztus 5. Az Európai Unió zászlói lengenek egy épület elõtt Brüsszel európai negyedében 2022. augusztus 5-én. Augusztusban az európai uniós intézmények a nyári szünet miatt zárva tartanak. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

Az alkotmányjogász azokra a sajtóértesülésekre is reagált, amelyek szerint az Európai Bizottság más, nem csak az újjáépítési tervből származó pénzeszközöket is blokkolhat Lengyelország esetében. 

Mint mondta, a bizottságnak nincs ilyen hatásköre, „ugyanis egy hétéves perspektíva részeként megtárgyalt pénzeszközökről van szó, amelyet Lengyelország más uniós országokkal együtt elfogadott. Ez egy szent és sérthetetlen dolog, a pénzügyi keret, amelyben az Európai Uniót a következő hét évre el kell helyezni. Ezek a pénzeszközök a tagállamok hozzájárulásaiból származnak”

– szögezte le. 

Genowefa Grabowska úgy látja, hogy az Európai Bizottság a hozzáállásában megsérti a jogot: nem hajlandó ugyanis alkalmazni a szerződéseket, ez azonban nem a semmiből jön, és határozott politikai szándék áll mögötte.

„Úgy vélem, hogy a tágan értelmezett jogállamiság kérdése, és azok az elemek, amelyeket Lengyelország állítólag megsért, nem állják meg a helyüket. Miért? Mert más tagállamokban is van hasonló magatartás, és a bizottság nem reagál rá. Ez politikai szándékra utal. Van-e köze a kormányváltás iránti vágyhoz? Feltételezhető, különösen annak fényében, amit az Európai Bizottság elnöke az olasz választások előtt mondott”

– tette hozzá az alkotmányjogász, felidézve hogy Ursula von der Leyen közvetlenül az olasz parlamenti voksolás előtt azzal fenyegette az embereket, hogy ha rosszul választanak, akkor úgy járnak, mint Magyarország és Lengyelország.

A jogászprofesszor megjegyezte, hogy az Európai Bizottság ilyen megközelítése nagyon rossz előjelekkel szolgál, és mivel még elég hosszú hivatali idő áll előtte, ha nem változtat ezen a hozzáálláson, akkor előbb-utóbb nem fogják ezt elfogadni Európában. Kiemelte hogy Brüsszel nem fogalmazhat meg folyamatosan új feltételeket, elvárásokat vagy vádakat. 

„Ha egy nagy uniós állam kerülne ilyen helyzetbe, a bizottság tisztviselői nem mernének ilyen kéréseket megfogalmazni.”

Szerinte „Németország és a bíróválasztási rendszere jó példa erre. Az EU-ban valahogy azt senki sem kérdőjelezi meg”, pedig a politikusok közvetlenül választják szövetségi szinten a bírókat – magyarázta Genowefa Grabowska.

Borítókép: Az Európai Unió zászlói lengenek Brüsszelben (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)