Brüsszel az áprilisi országgyűlési választást követően néhány nappal bejelentette, hogy eljárást indít hazánk ellen az uniós pénzek „védelmében”. Azóta megy a huzavona, az Európai Bizottság újabb és újabb feltételeket szab hazánknak az uniós források lehívásáért. Ennek fényében eléggé visszásnak tűnik, hogy a nem uniós tag Ukrajnának viszont szinte feltételek nélkül ontja a pénzt az unió az Amerikai Egyesült Államokkal karöltve. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint havonta négymilliárd euróra (átszámítva 1640 milliárd forintra) van szüksége Ukrajnának a működése fenntartásához. Ezt az Európai Unió, az Egyesült Államok és a pénzügyi szervezetek fogják állni. A támogatás egyik része kedvezményes hitel, a többi pedig vissza nem térítendő forrás. Ehhez azoknak a tagállamoknak is hozzá kell járulniuk, amelyek eddig semmit sem kaptak a közös kasszából.
Ukrajna támogatásában részt vesz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is, amelyről tudható, hogy a forrásokat komoly megszorításokhoz köti. Az ukrán vezetés erre mondta azt, hogy nem biztosak abban, hogy az IMF standard eszközeit valóban ilyen helyzetekre tervezték, ezért valószínűleg kreatívnak kell majd lenniük.
A nyugati intézmények mindig tisztában voltak azzal a ténnyel, hogy Ukrajnában a korrupció állandó probléma. Erre az Európai Számvevőszék 2021-es jelentése is rávilágított, miszerint évente több tízmilliárdos összegek vesznek el Ukrajnában a korrupció miatt. Kimondták, hogy a külföldi befektetések előtt álló legnagyobb akadály a korrupció. Itt felsorolták az igazságügy helyzetét és az oligarchák térnyerését is
– mondta a Magyar Nemzetnek Rotyis Bálint, a Nézőpont Intézet elemzője. Az unió számos projektet indított, hogy a korrupciót visszaszorítsa, ám ezek a programok nem értek célt.
– Most olyan ország került háborúba, amely eddig sem az átlátható működéséről volt híres. A jelenlegi helyzettel ez az állapot tovább romlott, feltételezhető, hogy a korrupció sem szűnt meg. Most óriási források érkeznek Ukrajnába, az utalásokról pedig gyorsan születnek döntések. Még idő sincs arra, hogy megvizsgálják az ukrán kormányzati intézkedések átláthatóságát – emelte ki a szakértő.
Rotyis Bálint felhívta a figyelmet arra,
miszerint ezzel szemben Magyarország és Lengyelország esete azt mutatja, hogy az unió a saját tagállamaival másként cselekszik.
– Az intézmények adataiból látható, hogy a korrupció és a közbeszerzések terén a legnagyobb probléma nem hazánkban és nem Lengyelországban van az unión belül. Brüsszel azonban mégis minket választott ki, ennek pedig egyértelműen politikai okai vannak – hangsúlyozta az elemző. Szerinte azért támadnak minket és a lengyeleket, mert mindkét kormány szuverenista álláspontot képvisel.
– A geopolitika és a háború most mindent átírt, ezért látható az engedékenység Ukrajnával szemben. Most nem beszél senki arról, hogy a háborús országnak juttatott támogatások valóban arra a célra fordítódnak-e, amire kellene. Ahogy arról sincs szó, hogy ebből bármennyit is visszafizet majd valamikor a kijevi vezetés – mondta a szakértő. Rotyis Bálint emlékeztetett arra, hogy Ukrajna a háború előtt is Európa legszegényebb országa volt, másrészt a háború miatt a gazdasági potenciálja mára megszűnt.
– Fontos tudni, hogy az uniós költségvetés a tagállamok befizetéseiből áll. Ha Brüsszel azt mondja, hogy havonta 1,5 milliárd eurót ad Ukrajnának, akkor abba a magyar és a lengyel állam befizetett összegei is beletartoznak. Az Európai Bizottság azonban Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban nem teljesíti a kifizetési kötelezettségét – tette hozzá a szakértő.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő (Fotó: Europress/AFP)
