Orbán Viktor: Ez a kannibalizmus kezdete az Európai Unióban

– Az illegális bevándorlás megfékezésére Brüsszelből soha semmilyen segítséget nem kaptunk, sőt, olyan szabályokat akarnak ránk erőltetni, amelyek életidegenek a világnak ezen a sarkán – fogalmazott Orbán Viktor a Karl Nehammer osztrák kancellárral és Alekszandar Vucsics szerb államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón a Várkert Bazárban. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: ez a három ország nemcsak a saját határait védi, hanem egész Európát, […] most az együttműködés egy új dimenziójára van szükség.

Magyar-osztrák-szerb csúcstalálkozó Budapesten Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Az osztrák kancellárral és a szerb elnökkel egyeztetett hétfőn Budapesten a magyar miniszterelnök, majd közös sajtótájékoztatójukon hangsúlyozta: három olyan ország vezetője találkozott, amelyet a lehető legsúlyosabban érint az illegális migráció kérdésköre. „Mindhárman szenvedünk az illegális migrációtól, ez pedig rengeteg energiát, élőerőt és pénzt emészt fel, miközben egyáltalán nem vagyunk elégedettek a kialakult helyzettel” – fogalmazott Orbán Viktor, majd hozzátette: 

Mindhárom ország heroikus küzdelmet folytat az illegális migráció megfékezése és az embercsempészet ellen, ennek ellenére a helyzet egyre nehezebb, a számok és a tények egyre riasztóbbak, mégsem irányul elég figyelem a problémára.

A miniszterelnök kifejtette, a világnak vannak más égető problémái, mint például az orosz–ukrán háború, „itt van a mindannyiunkat gyötrő magas energiaárak és a szankciók problémája”, de az illegális bevándorlás megfékezése legalább ilyen fontos kérdés. Karl Nehammer osztrák kancellárral és Alekszandar Vucsics szerb államfővel ezért arra tettek most kísérletet, hogy szembenézzenek a helyzettel és intézkedéseket dolgozzanak ki. Magyarország azért kezdeményezte ezt az összejövetelt, „mert mi vagyunk a legspeciálisabb helyzetben”, ugyanis két irányból van migrációs probléma. Az orosz–ukrán háború következtében több mint egymillió menekült érkezett keleti irányból Ukrajna felől, miközben a határ déli irányból is folyamatos ostrom alatt áll – mondta a kormányfő. Kitért arra is: vannak további olyan fejlemények, amelyek tovább fogják nehezíteni a helyzetet:

Nem látni például, hogy a migrációt ösztönző brüsszeli politika változna, az újraelosztási kvóták újra és újra napirendre kerülnek 

– magyarázta Orbán Viktor. Kitért arra: emellett a háború és a szankciók miatt van egy világgazdasági visszaesés és egy világélelmezési nehéz helyzet, és ezek mind növelni fogják az illegális migráció súlyát.

Ostrom alatt a Nyugat-Balkán

Mint azt a miniszterelnök kifejtette, az Európába vezető migrációs útvonalak közül a nyugat-balkáni a legsúlyosabban érintett. Ráadásul az is nehézséget okoz, hogy az illegális migráció és az embercsempészek aktivitása szintet lépett, már éles fegyvereket is használnak egymás közötti konfliktusokban és a határőrök ellen is.

Szerbia, Ausztria és Magyarország tehát nemcsak a saját határait védi, hanem egész Európát. Magyarország teljesíti a schengeni tagságból fakadó kötelezettségeket, de az lenne az érdeke és egész Európa érdeke is, hogy a védvonalat minél délebbre tolják. Most az elsődleges védvonal a szerb–magyar határ, és mindenkinek az az érdeke, hogy ez délebbre kerüljön 

– hangsúlyozta Orbán Viktor. A kormányfő kitért arra is, hogy a magyar kormány eddig adott segítséget Szerbiának és Észak-Macedóniának, de most az együttműködés egy új dimenziójára van szükség, ezért a hétfői találkozó után hamarosan lesz egy következő Belgrádban, ahol az illetékes miniszterek egyeztetnek, a konkrét lépéseket fogják jogi formába önteni, illetve, ha közös fellépés lesz, ennek a pénzügyi és élőerő-feltételeit is ott fogják tisztázni. Egy harmadik találkozót is terveznek, amelyre Bécsben kerülhet majd sor – tette hozzá.

Minél délebbre kell tolni a védvonalat

Arra az újságírói kérdésre, miként lehetne a leghatékonyabban megfékezni az Európába áramló migrációt, a magyar kormányfő egy hárompontos tervet vázolt fel. Mint fogalmazott, 

minél délebbre kellene tolni azt a védvonalat, amelyen az illegális bevándorlók nem tudnak átjutni.

Emlékeztetett, ezt a védelmi vonalat jelenleg a magyar–szerb határ jelenti, ami Szerbiának egyáltalán nem jó, „és mi sem vagyunk tőle boldogok. Ezért tehát először azt a célt kell kitűznünk, hogy megerősítsük a szerb–észak-macedón határt – magyarázta a miniszterelnök. Másodszor, akik illegálisan vannak az országaikban, azokat vissza kell vinni oda, ahonnan jöttek, harmadszor pedig, úgynevezett hot spotokat, azaz menekültkörzeteket kell létrehozni az Európai Unió területén kívül, hogy menedékkérelmet csak és kizárólag ott lehessen benyújtani – húzta alá Orbán Viktor. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:

Ha megváltoztatnánk az európai uniós jogrendet, és kimondanánk, hogy menedékkérelmet kizárólag az Európai Unión kívül elhelyezkedő hotspotokban lehet benyújtani, s amíg nem bírálják el az adott kérelmet, addig nem lehet belépni egyik tagállamba sem, akkor megoldódna a problémánk.

Szerbia jelenleg a legfontosabb szövetségesünk

Kitért arra is, hogy azok a szállítási útvonalak, amelyek keleti irányból érkeztek Magyarországra, megbénultak vagy meg fognak bénulni a következő időszakban, ezért a magyarok kulcskapcsolatrendszere déli irányban van, legyen szó közlekedésről, energiáról vagy gázról. „Magyarországnak úgy kell most Szerbiára tekintenie, mint a legfontosabb partnerére, amelyen keresztül el tudja érni a világot” – nyomatékosította Orbán Viktor, hozzátéve: a legszorosabb együttműködésre törekszik Budapest Belgráddal. 

Hálásak vagyunk a szerbeknek, hogy rajtuk keresztül jön az a cső, amelyen Magyarország ma gázt kap, […] amíg Magyarországon lesz gáz, addig lesz Szerbiának is gáz, majd valamilyen módon megsegítjük egymást.

Brüsszel egyelőre csak hátráltat minket

Kitért arra is: „Brüsszelből soha semmilyen segítséget nem kaptunk” az illegális migráció megfékezésére, célzottan például a kerítés megépítésére, működtetésére. Sőt Brüsszelben olyan szabályokat tartanak fenn, amelyek életidegenek a világnak ezen a sarkán – húzta alá a kormányfő. Hangsúlyozta, azokkal a migrációs szabályokkal, amelyekkel a menekültügyi rendszert működtetni akarják, az uniónak ebben a térségében csak bajt okoznak. Minél többet kell tenni azért, hogy egy új menekültpolitika jöjjön létre Brüsszelben, „de nem ülhetünk erre várva ölbe tett kézzel, hanem cselekednünk kell” – jelentette ki az osztrák hivatali partnerével és a szerb államfővel egyetértésben. Hozzátette ugyanakkor: 

örülnénk, ha lenne európai megoldás, de ebben a pillanatban az európai megoldások csak hátráltatnak bennünket, a nemzeti megoldásoknak van igazából terük. Szeretnénk, ha Brüsszelben ez megváltozna.

Újságírói kérdésre válaszolva a magyar kormányfő arról is beszélt, hogy „egy bombával ért fel” az a berlini bejelentés, miszerint Németország sok száz milliárd euróval segíti meg saját német cégeit. „A gazdag országok tehát óriási összegekkel tudják megsegíteni cégeiket, de a szegényebb országok ezt nem tudják megtenni, miközben az Oroszország elleni szankciók a szegényebb országokat sújtják a leginkább. 

Ez a kannibalizmus kezdete az Európai unióban, ezzel valamit kezdenie kellene Brüsszelnek, mert meg fogja őrölni az európai egységet

– vélekedett a miniszterelnök. 

Vucsics: A helyzet nagyon súlyos

Vucsics felszólalásában arról beszélt: a helyzet sokkal súlyosabb, mint sokan gondolják, mert ebben a három orszában az emberek nem szokták meg a mostanihoz hasonló válságokat. 

Nem látják, hogy milyen nehéz idők várnak ránk, és hogy bárki, aki mást mond, az hazudik

 – fogalmazott a szerb államfő. Hozzátette: Mindaz, amit az elmúlt 10 évben jól csináltunk, 6 hónap alatt tönkremehet, ráadásul nem a mi hibánkból. Kitért arra is, Szerbiában egyre nagyobb problémát jelent az illegális migránsok növekvő létszáma, valamint Oroszországból és Ukrajnából is már mintegy 17 ezren érkeztek menekültként az országba. Emlékeztetett, az Európai Unió január 1-jétől életbe lépő új vízumpolitikája miatt nehezebb lesz Szerbiából a nyugati országokba utazni, ennek kezelésére Magyarország, Ausztria és Szerbia közös akciótervet dolgoz ki a három ország rendészeti erői számára.

Karl Nehammer a magyar–osztrák–szerb csúcstalálkozót követően elmondta, Ausztriának meghatározó biztonsági kérdés az illegális migráció elleni fellépés, amelyben hosszú ideje együttműködik az osztrák, a szerb és a magyar rendőrség, a találkozó eredményeként pedig tovább bővítik a rendőri szervek közötti együttműködést. Annak ellenére, hogy Ausztria nem rendelkezik külső uniós határral, már csaknem hetvenezer menedékkérelmet fogadtak be Indiából, Pakisztánból, Bangladesből és Afganisztánból érkezett emberektől, emellett az ország védelmet nyújt nyolcvanezer Ukrajnából érkezett menekültnek – közölte a kancellár.

Borítókép: Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Várkert Bazárban (Forrás: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)