A kárpátaljai magyar közösség körében hatalmas a felháborodás, a közösségi médiatérben tömegesen osztanak meg olyan fotókat, melyek a turulos emlékművet ábrázolják azzal a felirattal, hogy „visszatérek”.
Mint lapunk is megírta: megdöbbentő és megmagyarázhatatlan támadás érte a munkácsi városvezetés részéről a kárpátaljai magyar közösséget. A helyi önkormányzat végrehajtó bizottságának döntésére hivatkozva
Andrij Baloga polgármester elrendelte a munkácsi vár magaslatán álló turulos emlékmű elbontását, amit barbár módon, az alkotást szétfűrészelve azonnal meg is tettek. Az emlékmű helyére az ukrán nemzeti címerként szolgáló háromágú szigony, az úgynevezett trizub kerül.
Popovics Pál, a munkácsi magyar közélet egyik ismert szereplője úgy tudja, egyszerűen csak szétfűrészelték az emlékművet és a várárok mélyébe dobták. A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség vezetője lapunknak elárulta azt is, hogy 2008-ban egy helikopter segítségével helyezték a talapzatra Beleny Mihály kárpátaljai szobrász 600 kilogrammos munkáját, s miután daruval nem lehet megközelíteni az obeliszket, most is csak hasonló módon tudták volna épségben eltávolítani azt, de nem jártak el ilyen gonddal. Ám a kardot szorító karmok egyfajta mementóként még ott kapaszkodnak az obeliszk tetejébe.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elsőként szólalt meg a felháborító döntés miatt. Leszögezte:
Sajnálatos, hogy egy háború kellős közepén Munkács város vezetése számára az a legfontosabb, hogy lebontsa a helyi, valamint a kárpátaljai magyarság egyik kiemelt jelképének számító műemléket, miközben Magyarország története legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtja végre az ukrajnai háborús menekültek megsegítésére. Egy európai értékeket valló országban alapvető fontosságú a történelmi emlékművek és emlékhelyek kölcsönös tisztelete és megőrzése, a nemzeti kisebbségek vonatkozásában ez az egyik fokmérője az adott ország kisebbségpolitikájának.
A kárpátaljai magyarságszervezetek szintén tiltakozásukat fejezték ki. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség furcsállja, hogy miután a város egyik jelképének számító turulszobor Munkács városvezetésének kezdeményezésére került vissza eredeti helyére még 2008-ban, a mostani városvezetés mégis lebontja azt. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy
a független Ukrajna történetében először fordul elő, hogy egy kárpátaljai önkormányzat nem arról dönt, hogy a magyarság kultúrájával, történelmével kapcsolatos emlékmű felállítását, netán helyreállítását engedélyezi, hanem éppen ellenkezőleg, annak lerombolásáról határoz.
Lapunknak sikerült kapcsolatba lépni egy, az önkormányzathoz közel álló személlyel, aki egyéb furcsa részleteket is elárult a döntéssel kapcsolatban. A jelenlegi állapotokat ugyanakkor jól érzékelteti, hogy a polgármester és környezetének haragjától, bosszújától tartva nevét és titulusát nem tudta vállalni. Elmondta, hogy
a végrehajtó bizottság, amely „papíron” ezt a döntést meghozta, október 11-én ülésezett utoljára, s azon a tanácskozáson még csak napirendi pontként sem szerepelt az ominózus kérdés.
A dokumentum, amire Andrij Baloga polgármester hivatkozik, október 12-i keltezésű, amikor nem is ült össze a testület, vélhetően csak az aláírásokat gyűjtötte össze a 36 tagú grémium többségétől, de egészen bizonyosan nem mindenki írta alá azt.
A testületnek van két magyar tagja is, őket még csak nem is informálták a készülő határozatról.
Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy nem hirtelen döntésről van szó, hiszen amint nyilvánosságra hozták a terveket, közben már hozzá is láttak az emlékmű eltávolításához.
Kárpátalján már korábban is történtek támadások magyar történelmi és kulturális emlékhelyek ellen. A vereckei honfoglalási emlékművet nemegyszer meggyalázták, vagy éppen a beregszászi és ungvári Petőfi-szobrot öntötték le festékkel, s törték le egy darabját. Sokan felteszik a kérdést: amennyiben Kárpátalja második legnagyobb városának polgármestere ilyet tesz, akkor vajon az nem ágyaz-e meg további provokációknak, amik ebben a háborús helyzetben különösen veszélyesek lehetnek Kárpátalja békéjére nézve.
Hányattatott sorsú emlékmű. Eredetileg 1896-ban, a magyar államalapítás ezeréves évfordulóján avatták fel a turult a hét millenniumi emlékmű egyikeként. Az első világháború után a csehszlovák hatóságok 1924-ben egyszer már eltakarították azt, majd a második világégést követően a vidékre bevonult szovjet csapatok 1945-ben beolvasztották és vörös csillagokat szabtak az egytonnás bronzalkotásból. Az emlékmű 2008-ban a helyi városvezetés jóváhagyásával és Pákh Imre, Munkácsról elszármazott amerikai magyar üzletember és műgyűjtő finanszírozásával került vissza eredeti formájában Zrínyi Ilona egykori erődítményébe, amit most példátlan brutalitással megsemmisítettek.
Borítókép: Ukrán zászló lobog az emlékmű mellett (Fotó: Kovács Sándor)
