időjárás 4°C Balázs 2023. február 3.
logo

Visszaadná Athénnak az elvett műkincseit egy új brit testület

Koren-Karczub Tímea
2022.10.13. 18:15 2022.10.13. 18:29
Visszaadná Athénnak az elvett műkincseit egy új brit testület

Egy korábbi konzervatív párti kulturális miniszter elnökletével új testület jött létre az Egyesült Királyságban, amelynek célja, hogy visszajuttassák Görögországba az Elgin-márványokat – számolt be róla a BBC brit közszolgálati média. Ed Vaizey, aki 2010 és 2016 között volt a brit kormány tagja, úgy gondolja, a műtárgyakról szóló megállapodás karnyújtásnyira van.

A szobrokat a 19. században távolította el a görögországi Parthenón templomból Lord Elgin skót katona és diplomata, azóta pedig a londoni British Museum őrzi őket.

Görögország régóta követeli, hogy adják vissza a műtárgyaikat, ám jogszabály tiltja a brit múzeumoknak, hogy megváljanak gyűjteményeik darabjaitól.

A jogszabály megváltoztatásának kérdését ugyanakkor a parlament felsőháza elé is terjesztette Ed Vaizey, aki a Lordok Házának 2020 óta tagja.

Boris Johnson korábbi brit miniszterelnök tavaly elutasította a görög kormányfő, Kiriákosz Micotákisz kérését a szobrok visszaszolgáltatásáról, és várhatóan Liz Truss is így cselekszik a jövőben. Az újonnan beiktatott konzervatív párti miniszterelnök nemrég úgy nyilatkozott, nem támogatja az Elgin-márványok elszállítását Nagy-Britanniából.

Az új testület ugyanakkor kampányolni szeretne amellett, hogy a szobrok visszakerülhessenek a származási országukba. Ennek első lépéseként egy felmérést készítettek kétezer fő részvételével, és kiderült, 

a britek többsége, 54 százalékuk gondolja úgy, hogy a szobrok Görögországhoz tartoznak.

 A válaszadók mindössze 16 százaléka vélte, hogy az Elgin-márványokat joga van megtartania Nagy-Britanniának.

Nemcsak az Elgin-márványokat övezi heves vita, több más ország is visszaköveteli értékeit, amelyeket állításuk szerint Nagy-Britannia ellopott tőlük a történelem során. II. Erzsébet királynő elhunytát követően pedig még hangosabbá váltak ezek a követelések: Dél-Afrika a Cullinan, más néven Afrika nagy csillagának visszaszolgáltatására szólította fel a briteket. Az 1905-ben, Dél-Afrikában bányászott drágakőből csiszolt gyémánt ma már a mindenkori brit uralkodó jogarának dísze.

A világ legértékesebb gyémántja, a Koh-i-Noor pedig évtizedek óta összetűzést okoz az Egyesült Királyság és India között, ám az uralkodónő halálát követően elözönlik a közösségi hálót az olyan bejegyzések, amelyekben az indiaiak a 105 karátos drágakő visszaszerzését sürgetik.

A feljegyzések szerint a délkelet-indiai Ándhra Prades államból származó Koh-i-Noort 1850-ben, a terület gyarmatosításakor adták át Viktória királynőnek. A drágakő később II. Erzsébet édesanyjához, majd magához a néhai királynőhöz került, így ma a koronaékszerek része. Míg Viktória királynő a ruhájára tűzött brossként viselte a gyémántot, az anyakirálynőnek már a koronájába foglalták, ezt örökölte meg II. Erzsébet is.

II. ERZSÉBET
II. Erzsébet brit királynő is viselte a Koh-i-Noor gyémántot a koronájában
Fotó: MTI/AP/Alastair Grant

Miután azonban a gyémánt a britekhez került, az a szóbeszéd is elkezdett terjedni, hogy a Koh-i-Nooron átok ül, mégpedig komoly balszerencse éri azt a férfit, aki a gyémántot viseli.

A királyi család nem is kívánja kísérteni a sorsot, ezért májusban, amikor megkoronázzák az új uralkodói párt, nem III. Károly király, hanem felesége, Kamilla királynő fejére kerül majd a legendás Koh-i-Noor.

Borítókép: Látogatók a British Museumban őrzött Elgin-márványoknál (Fotó: NurPhoto/AFP/Nicolas Economou)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.