– Jeles évforduló adta az alkalmat a miniszter úr látogatásának, hiszen az idei esztendőben ünnepeljük a Laosz és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok létesítésének 60. évfordulóját – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten. A tárcavezető Szaleumxay Kommaszit laoszi külügyminisztert és miniszterelnök-helyettest fogadta hivatalában, a kétoldalú találkozót közös sajtótájékoztató követte.
– Az elmúlt hatvan évnyi együttműködés a kölcsönös tiszteletről és a kiszámítható, megbízható partnerségről szólt a két ország között, amelyből Magyarország sokat profitált – jelentette ki Szijjártó Péter.
Hozzátette: a mostani rendkívüli nehéz nemzetközi helyzet kiemeli az ilyen megbízható partnerségek jelentőségét. A magyar külügyminiszter ezután hangsúlyozta,
a laoszi kormány úgy döntött, nagykövetséget nyit Budapesten, amelynek megnyitójára már ma délelőtt sor kerül, ez pedig alátámasztja, hogy laoszi részről is a kapcsolatok további fejlesztése a cél.
Szijjártó Péter arról is beszélt, a Laosz és hazánk közti stabil gazdasági együttműködés enyhíteni tud a magyarországi nehézségeken, amelyeket a háború és a brüsszeli, kudarcot vallott szankciós politika okoz.
Részletezte, magyar vállalatok az élelmiszeripar, a vízgazdálkodás és az informatika területén jelenleg 80 milliárd forintnyi beruházást hajtanak végre a délkelet-ázsiai ország területén. A két ország együttműködésének fontos területe az oktatás is, ezért a felek a találkozón Stipendium Hungaricum együttműködési megállapodást írtak alá a 2023 és 2025 közötti időszakra vonatkozóan. A felsőoktatási program keretében továbbra is évente 150 ösztöndíjat fognak biztosítani laoszi hallgatóknak a magyarországi egyetemeken.
A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésén túl Szijjártó Péter és Szaleumxay Kommaszit regionális és nemzetközi ügyekről, köztük az orosz–ukrán háborúról és annak hatásairól is tárgyalt.
Hiába választ el minket több ezer kilométernyi távolság, mindketten ugyanazt akarjuk ebben a helyzetben, ez pedig a béke. Mindkettőnknek az az érdeke, hogy a háború Ukrajnában minél előbb véget érjen, és minél előbb béke legyen
– fejtette ki Szijjártó Péter.
Hozzáfűzte, Magyarország és Laosz számára is rendkívül károsak azok a döntések és nyilatkozatok, amelyek az eszkaláció veszélyével járnak.
– Tisztelettel arra kérjük a nemzetközi közösséget, hogy végre fejezzék be az eszkaláció veszélyével járó nyilatkozatokat, döntéseket, és koncentráljon mindenki a békére – nyomatékosította a tárcavezető.
A sajtótájékoztatón ezután Szaleumxay Kommaszit szólalt fel, aki elmondta, nagyon örül neki, hogy hivatalos látogatáson lehet itt, Budapesten.
Ez az év különösen fontos a két ország közös történetében, a nagykövetség megnyitása hűen tükrözi a kapcsolataink fejlődését
– tette hozzá a laoszi külügyminiszter.
A Magyar Nemzet azon kérdésére, milyen álláspontot képvisel Laosz az orosz–ukrán háborút illetően, a külügyminiszter elmondta, hazánkhoz hasonlóan úgy vélik, a békére kell törekedni, mégpedig minél hamarabb.
– Szeretnénk, ha Oroszország és Ukrajna békésen rendezné a konfliktusait – hangsúlyozta.
Mi nem támogatjuk az egyoldalú szankciókat, hiszen ezek nemcsak hogy nem segítenek az erőszak megszüntetésében, hanem tovább is rontják a helyzetet
– magyarázta a laoszi tárcavezető.
Szaleumxay Kommaszit arra is kitért válaszában, hogy a háborúnak borzasztó hatása van nemcsak Európára, hanem más országokra nézve is, többek között az olajárat és az élelmiszerláncokat érinti rettentő negatívan világszerte.
Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter elmondta, a kormány elvégezte a maga munkáját a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikálása kapcsán, azaz benyújtotta az országgyűlésnek az erről szóló javaslatot.
– Az országgyűlés nyár óta erőltetett menetben tárgyalja a törvényjavaslatokat, amelyek egy jelentős részét Brüsszel miatt kell tárgyalni. Én a magam részéről semmiképpen sem választanám a sürgetés taktikáját a parlamenttel szemben – fogalmazott a tárcavezető. Szijjártó Péter megemlítette, körülbelül két hete svéd kollégáját is tájékoztatta arról, hogy a parlament napirendre fogja tűzni a kormány által már beterjesztett javaslatot.
Arra az ellenzéki vádra, miszerint Magyarország az európai piaci árnál ötször drágábban vásárol orosz gázt, Szijjártó Péter úgy reagált:
Úgy látom, most mindenki fölcsapott földgázszakértőnek, és elképesztő okosodás zajlik az ellenzéki oldalon. Nem tudom, hogy azok, akik ilyen egyenes nyilatkozatokat tesznek, láttak-e már valaha földgázbeszerzési szerződést.
Elmagyarázta, a földgázpiac működésének van egy törvényszerűsége, az ár akkor a legmagasabb, amikor magas a kereslet, vagyis amikor betárolási időszak van.
Aki a közgázra járt, annak ez nem túlságosan meglepő, nem tudom, a nyilatkozóknak van-e ilyen típusú képzettségük
– tette hozzá.
Összegezte, hogy most, miután mindenki feltöltötte a fölgáztárolóit, senki nem akar gázt venni, mert nem tudja hova tenni, kicsi a kereslet, tehát kicsi az ár. Arra is kitért, hogy amikor elkezdődik a kitárolás a fűtési szezon idején, és le fog menni a tárolók töltöttségi szintje körülbelül 20 százalékra, akkor majd mindenki megint elkezd betárolni, majd magasabb lesz az ár.
– Tehát azt szeretném javasolni az ellenzéki képviselőknek, hogy ne vegyenek be nyugtatót majd akkor, mert ez egy természetes folyamat – fogalmazott Szijjártó Péter.
Elmondta továbbá: a hosszú távú szerződések árazása bizonyos csúszással követi az aktuális tőzsdei árat, a jelenlegi alacsony árak a magyar beszerzési szerződésben is reflektálódni fognak.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Szaleumxay Kommaszit laoszi külügyminiszter kicserélik a felsőoktatási együttműködésről szóló dokumentumokat Budapesten 2022. november 3-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
