– Megkezdődtek a szakértői és vállalatközi egyeztetések az ománi kőolaj és földgáz esetleges jövőbeli magyarországi importjáról – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, miután ománi kollégáját, Szajjid Badr bin Hamad bin Hamúd Albuszaidit fogadta Budapesten.
A közös sajtótájékoztatón a magyar tárcavezető kiemelte annak fontosságát, hogy minél több forrásból tudjunk vásárolni energiahordozót, mindez azonban nem jelenti egyes források kizárását.
Szijjártó Péter rámutatott, Ománban az olajkitermelés már a napi egymillió hordót is meghaladja, és komoly nemzetközi projektek zajlanak az LNG-kapacitások bővítése érdekében. Ismertette, hogy a Mol és az ománi nemzeti olajvállalat stratégiai partnerséget épített ki az elmúlt években, és tárgyalások folynak a közös olajipari képzések megindításáról, a fenntartható üzemanyagok közös gyártásáról és a magyar technológiák ománi alkalmazásáról is.
A tárcavezető kiemelte, Omán a világ legnagyobb zöld-hidrogéntermelő országává kíván válni, amihez kapacitásépítési beruházásokat kell végrehajtani, és ez komoly lehetőségeket tartogat a magyar cégek számára. Hangsúlyozta, mindezt az is segíti, hogy hatályba lépett a felek közötti beruházásvédelmi megállapodás.
A sajtótájékoztatón a felek az Európát sújtó energiaellátási válságra is kitértek. Sziijártó Péter közölte, a tervezett európai uniós kőolaj- és gázársapka bevezetése a lehető legrosszabb és legalkalmatlanabb választ jelentik az energiaválság megoldására. Hozzátette: ezek nyomán ugyanis alapvetően sérülne az ellátás biztonsága és számolni kellene egyrészt az új energiaforrásokat elérhetővé tevő beruházások elmaradásával, másrészt az árak emelkedésével.
Ehelyett arra volna szükség, hogy az energiahordozók kitermelését világszerte növeljék, ezáltal azok mennyisége növekedjen, ezáltal az ár csökkenjen, az ellátás pedig biztonságba kerüljön
– fogalmazott a tárcavezető.
Szajjid Badr bin Hamad bin Hamúd Albuszaidi ománi külügyminiszter a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva elmondta, az energiaválság egyik legjelentősebb és legfontosabb tanulsága, hogy nem szabad átpolitizálni az energiaellátás kérdését – ezzel Szijjártó Péter is egyetértett.
A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, „az energiaellátás nem politikai, hanem fizikai kérdés. Politikailag nem lehet fűteni, hanem gázzal lehet fűteni. És a gázt meg kell venni. A gáznak van forrása és vannak szállítási útvonalak. Olyan forrást nem tudunk megvenni, melyet nem termelnek ki, és olyat sem tudunk megvenni, amit nem tudunk ideszállítani”.
Mindazok a kiváló brüsszeli és magyar baloldali szakértők és politikusok, akik megpróbálnak politikai kérdést csinálni az energiaellátás kérdéséből, azok vagy álomvilágban élnek, vagy az az érdekük, hogy megingassák Magyarország energiaellátásának biztonságát
– fogalmazott a tárcavezető.
Az ukrajnai háború kapcsán Szijjártó Péter ismertette, hogy Magyarországhoz hasonlóan Omán is különösen nehéz helyzettel néz szembe a hajózás és a gabonaszállítmányok miatt, ennek nyomán mindkét ország a mielőbbi béketárgyalásokat szorgalmazza.
Meg kell értenünk ennek a háborúnak az okait és kezelni kell azokat, az érintett felek aggályainak figyelembe vételével. Egy ilyen háborúban nincs győztes és vesztes, azonban a lakosság fizeti meg az árát. Omán és Magyarország is a békére, valamint a párbeszédre törekszik, az országok szuverenitásának tiszteletben tartása mellett
– mutatott rá Szajjid Badr bin Hamad bin Hamúd Albuszaidi.
Újságírói kérdésre válaszolva a magyar tárcavezető aláhúzta, nincs olyan, hogy „magyar vétópolitika”. Hozzátette:
Ha a brüsszeli döntés megfelel a magyar nemzeti érdeknek, igennel fogunk szavazni, ha a döntés ellentétes a magyar nemzeti érdekkel, nemmel fogunk szavazni.
Az ománi és a magyar külügyminiszter aláírták a Magyarország belügyminisztériuma és az Ománi Szultánság agrár-, halászati és vízügyi minisztériuma közötti együttműködési szándéknyilatkozatot a vízgazdálkodás területén, valamint a két ország közötti diplomáciai képzési együttműködési megállapodást.
Szijjártó Péter beszédében szorgalmazta, hogy az Európai Unió legkésőbb jövő év végéig törölje el az ománi állampolgárok vízumkötelezettségét.
Hozzátette: idén szeptembertől évente ötven ománi diák tanulhat ösztöndíjjal a magyar felsőoktatásban. A sajtótájékoztató során Szijjártó Péter arról is beszámolt, hamarosan össze fogják hívni a gazdasági vegyes bizottság első ülését, illetve hogy a közel-keleti ország komolyan tervezi egy budapesti nagykövetség megnyitását. Maszkatban, Omán fővárosában 2019-ben nyitotta meg hazánk nagykövetségét.
Három évvel ezelőtt a magyar külügyminiszter arról beszélt, „Omán a Közel-Kelet egyik legjelentősebb kőolaj- és gázkitermelője, a vele való stratégiai együttműködés Magyarország számára energiaellátási biztonsági érdek”.
A magyar–ománi együttműködés kapcsán Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a világ több súlyos kihívással néz szembe egyszerre: „biztonsági kockázatok, gazdasági recesszió, energiaellátási válság” – sorolta. Hozzátette: a kihívások sikeres kezeléséhez megbízható partnerekre és hatékony együttműködésre van szükség, ennek nyomán az ománi kapcsolatok is fontosak. Szajjid Badr bin Hamad bin Hamúd Albuszaidi partnerországnak nevezte hazánkat és reméli, a két ország közötti kapcsolatok tovább fognak épülni.
Az ománi külügyminiszter egyúttal meghívta a magyar energiaügyi minisztert Ománba.
Borítókép: Badr bin Hamad bin Hamud al Buszaidi ománi külügyminiszter (b) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kezet fog, miután együttműködési megállapodást írt alá Budapesten, a minisztériumban 2022. december 15-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
