Kína amerikai állampolgárokra vetett ki szankciókat

Az érintettek nagy hatással vannak az Egyesült Államok Kína-politikájára.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2022. 12. 23. 9:15
HSZI Csin-ping
Peking, 2022. október 15. Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának fõtitkára, a Központi Katonai Bizottság elnöke a KKP másnap kezdõdõ 20. kongresszusának elõkészítõ ülésén a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2022. október 15-én. MTI/AP/Hszinhua/Csü Peng Fotó: Csü Peng
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kína szankciókkal sújtott két amerikai állampolgárt válaszul arra, hogy Washington korábban büntetőintézkedéseket szabott ki két kínai állampolgárral szemben tibeti jogsértésekre hivatkozva. A pekingi külügyminisztérium a közleményében azt írta: Todd Steint és Miles Yu Maochunt közeli családtagjaikkal együtt kitiltják Kínából, befagyasztják kínai vagyonukat, és nem léphetnek kapcsolatba kínai szervezetekkel és emberekkel.

Stein az amerikai kongresszus Kínával foglalkozó bizottságának egyik vezető tisztségviselője, korábban pedig tanácsadóként dolgozott emberi jogi ügyekben. A kínai születésű Yu egyetemi oktató, aki az amerikai haditengerészeti akadémián is tanított, és Hszi Csin-ping kínai elnök egyik leghangosabb bírálója. Mike Pompeo külügyminisztersége alatt fontos tanácsadói szerepet töltött be.

A tárca megjegyezte: a lépés válasz arra, hogy az Egyesült Államok Tibetben elkövetett jogsértésekre hivatkozva szankcionált két kínai állampolgárt.

Az amerikai pénzügyminisztérium december 9-én bejelentette, hogy szankciókkal sújtja Vu Jing-csiét, aki 2016 és 2021 között töltötte be a Kínai Kommunista Párt tibeti vezetői tisztségét, valamint Csang Hong-pót, a térség magas rangú biztonsági tisztségviselőjét. A tárca azzal indokolta a döntést, hogy Vu stabilitást célzó intézkedései súlyos emberi jogi visszaéléseknek, egyebek között önkényes letartóztatásoknak és kivégzéseknek, bántalmazásoknak adtak teret, miközben Csang vezetése alatt a rendőrség köreiben rendszeres volt a kínzás és a gyilkosság.

Kína 1951-ben annektálta Tibetet azzal az indokkal, hogy térség évszázadok óta Kína része. Ezt követően nyílt felkelés tört ki a kínai uralom ellen. Bár a lázadást elfojtották, a régió ma is az egyik legnehezebben elérhető és legérzékenyebb terület az országban.

 

Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Központi Katonai Bizottság elnöke a KKP másnap kezdődő 20. kongresszusának előkészítő ülésén a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2022. október 15-én (Fotó: MTI/AP/Hszinhua/Csü Peng)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.