Az Új-Zélandon élő Kerekes Ivett és családja november 28-án kapta meg azt az emailt, amelyben az új-zélandi bevándorlási hivatal arról tájékoztatta őket, hogy hatévnyi együttműködés és több ügyintézővel folytatott levelezés és bizonyítások ellenére mégsem kapnak letelepedési engedélyt az országban. Kerekesék 2017 áprilisában érkeztek Új-Zélandra vállalkozói tartózkodási vízummal, amelynek – annak ellenére, hogy a lakókörnyezetük által is jól ismert vendéglátóipari és rendezvényszervezői tevékenységet folytatnak – a végzés szerint nem felelnek meg, mivel nem érték el az előzetesen jelzett várakozásokat: alacsonyabb volt a bevételük, és a vártnál kisebb tőkebefektetést eszközöltek.
Eleinte azt hittem, rosszul címezték az üzenetet. Oda kellett hívnom valaki mást is, hogy olvassa el, hogy biztosak legyünk, nem történt tévedés
– nyilatkozta Kerekes Ivett a Stuffnak.
November 29-én online petíciót indítottak, melyet az őket támogatók aláírhatnak. Jelenleg 46 ezernél is több szignónál tartanak, amiért rendkívül hálásak.
Tény, hogy a vállalkozói vízumhoz szükséges üzleti tervet többször is meg kellett változtatniuk, azonban ezek nagyrészt az ország folyamatosan változó szabályozásai miatt történtek.
Kerekesék ugyanis eredetileg sajt és húsipari termékek exportjával szerettek volna foglalkozni, azonban az európai piacra történő szállítás az Új-Zéland és Kína között akkoriban megkötött kereskedelmi egyezmény miatt ellehetetlenült. Ezt követően nyitották meg Anzil nevű éttermüket és indították el rendezvényszervező vállalkozásukat. Paraparaumu település közössége a vasárnapi piacokon felállított húsárusító standjairól is jól ismeri őket.
Kerekes Ivett szerint a bevándorlási hivatal legalább hét ügykezelőjével leveleztek az elmúlt években.
Egy sikeres üzletnek rugalmasnak kell lennie, hogy együtt tudjon változni az üzleti környezettel, amiben működik. [A bevándorlási hivatal] nem rugalmas, nem tudnak figyelembe venni semmilyen változást
– fogalmazott.
Az eljárás legméltatlanabb része azonban a nő húszas éveikben járó fiait sújtó korlátozás: mivel nincs letelepedési engedélyük, nem dolgozhatnak bérért, és egyedül nemzetközi diákként, óriási tandíjak mellett folytathatnák tanulmányaikat.
Annak ellenére, hogy nem exportvállalkozásként működnek, vállalkozásaik sikeresen működnek, és adóügyileg is rendezettek, illetve a pandémia alatt ételadományokkal is segítettek az embereken. Az Anzil körülbelül 1500 vendéget fogad egy héten.
A család egyetlen dolgot kér mindezért cserébe: némi rugalmasságot.
Hadd tegyük, amit elhatároztunk. Hadd dolgozzunk, hadd legyünk a helyiek ünnepeinek részei
– mondta Kerekes Ivett.
Borítókép: Kerekes Ivett és Kerekes András László (Fotó: Facebook/Anzil )
