A világpolitikai kihívásokról, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről, az éghajlatváltozással összefüggő zöldátállásról, a digitális infrastruktúrába történő befektetésekről és a 2023–27 között megvalósuló EU–ASEAN akciótervről tárgyaltak szerdán az Európai Unió és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) állam- és kormányfői Brüsszelben. Az első EU–ASEAN csúcstalálkozón hazánkat Orbán Viktor miniszterelnök képviselte, aki a multilaterális egyezkedések mellett számos kétoldalú megbeszélést is folytatott a délkelet-ázsiai országok, köztük Laosz és Thaiföld vezetőivel.
Az ASEAN – az Egyesült Államok és Kína után – az Európai Unió harmadik legnagyobb partnere Európán kívül, a tíz állam kormányközi együttműködésén alapuló regionális szervezettel ápolt multilaterális gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok pedig az orosz–ukrán háború és a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági visszaesésből való kilábalást kereső úton különösen felértékelődnek az uniós tagállamok számára. A két térség közötti együttműködésnek egyébként hosszú múltja van:
az EU és az ASEAN 45 éve létesített diplomáciai kapcsolatot egymással, együttműködésüket pedig 2020-ban stratégiai partnerségi szintre emelték, a délkelet-ázsiai térség legdinamikusabb országaival való kapcsolatépítés – ahol egyébként Kína ambíciói is egyre nagyobbak – azonban hosszú ideje nem a kívánt ütemben halad.
Az Európai Bizottság ugyanis még 2007-ben kezdett tárgyalásokat egy szabadkereskedelmi megállapodásról az ASEAN-országokkal, a régióközi tárgyalások azonban szinte teljesen elakadtak, és helyette bilaterális szinten folytatódtak az uniós tagállamok és az ASEAN-országok között.
Elcsábítaná az EU Moszkvától az ASEAN-országokat
Az ASEAN tíz országának (Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam, Laosz, Brunei, Mianmar és Kambodzsa) 660 millió lakója van, vagyis Kína és India után a legnépesebb gazdasági térség; nem véletlen, hogy a EU–ASEAN csúcstalálkozó napirendjén kiemelt helyen szerepelt a mélyebb infrastrukturális kapcsolatok előmozdítása. Az Európai Unió a Global Gateway (GG) program keretében szeretne minél több projektet megvalósítani, amellyel az EU a kínai Egy övezet, egy út nevű kezdeményezést hivatott – nagyságrendekkel kisebb léptékben – ellensúlyozni. Ursula von der Leyen bizottsági elnök bejelentette:
az EU egy tízmilliárd eurós befektetési csomagot terjeszt elő az ASEAN-országok számára 2027-ig. Elemzők szerint ennek célja, hogy erősítse a délkelet-ázsiai régióval való kapcsolatokat az ellátási láncok diverzifikálása és az Oroszországgal szembeni támogatás növelése érdekében.
Viszonyításképp: a Kína és az ASEAN közötti kereskedelem az idei első hét hónapban elérte az 544,9 milliárd dollárt, az ASEAN statisztikái szerint pedig a közvetlen kínai befektetések összértéke a 2020-as 7 milliárd dollárról 2021-re 13,6 milliárd dollárra nőtt.
Kínával nehéz versenyezni Délkelet-Ázsiában
Charles Santiago, az ASEAN Emberi Jogok Parlamenti Képviselői (APHR) szervezetének elnöke a csúcstalálkozó margóján a Deutsche Welle német közszolgálati csatornának nyilatkozva elmondta, a régiók közötti szabadkereskedelmi megállapodás továbbra sincs a tárgyalóasztalon, az EU ugyanakkor arra törekszik, hogy „elcsábítsa” a délkelet-ázsiai országokat az Oroszországgal való erősebb kapcsolatok kialakításától.
Jelenleg minden kereskedelmi tárgyalás Kína és Oroszország elsöprő befolyásának visszaszorítására összpontosít
– fogalmazott Santiago. Az ASEAN-térség kereskedelmi kapcsolatai egyébként jelentősen visszaestek az orosz–ukrán háború február 24-ei kezdete óta, a térség ugyanakkor korántsem egységes a Moszkvával való bánásmódot tekintve. Szingapúr például csatlakozott az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókhoz, míg a Moszkvával szoros katonai kapcsolatokat ápoló Vietnam és Laosz igyekszik semleges maradni – Thaifölddel együtt tartózkodtak azon az októberi ENSZ-szavazáson, amelyen a világszervezet tagállamainak jelentős része elítélte négy ukrajnai régió Oroszország általi elcsatolását.
Kína azonban továbbra is az ASEAN legnagyobb kereskedelmi partnere, és a régióban sokan óvakodnak attól, hogy eltávolodjanak a távol-keleti óriás szomszédjuktól. Az Európai Unió sincs könnyű helyzetben: Brüsszel a Peking és Washington között növekvő rivalizálás közepette igyekszik magát megbízható partnerként feltüntetni Délkelet-Ázsia dinamikus gazdaságai számára.
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) az uniós tagállamok és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) tagállami vezetőinek csúcstalálkozójára érkezik Brüsszelben 2022. december 14-én. Jobbról Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője (Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
