A világpolitikai kihívásokról, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről, az éghajlatváltozással összefüggő zöldátállásról, a digitális infrastruktúrába történő befektetésekről és a 2023–27 között megvalósuló EU–ASEAN akciótervről tárgyaltak szerdán az Európai Unió és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) állam- és kormányfői Brüsszelben. Az első EU–ASEAN csúcstalálkozón hazánkat Orbán Viktor miniszterelnök képviselte, aki a multilaterális egyezkedések mellett számos kétoldalú megbeszélést is folytatott a délkelet-ázsiai országok, köztük Laosz és Thaiföld vezetőivel.
Az ASEAN – az Egyesült Államok és Kína után – az Európai Unió harmadik legnagyobb partnere Európán kívül, a tíz állam kormányközi együttműködésén alapuló regionális szervezettel ápolt multilaterális gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok pedig az orosz–ukrán háború és a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági visszaesésből való kilábalást kereső úton különösen felértékelődnek az uniós tagállamok számára. A két térség közötti együttműködésnek egyébként hosszú múltja van:
az EU és az ASEAN 45 éve létesített diplomáciai kapcsolatot egymással, együttműködésüket pedig 2020-ban stratégiai partnerségi szintre emelték, a délkelet-ázsiai térség legdinamikusabb országaival való kapcsolatépítés – ahol egyébként Kína ambíciói is egyre nagyobbak – azonban hosszú ideje nem a kívánt ütemben halad.
Az Európai Bizottság ugyanis még 2007-ben kezdett tárgyalásokat egy szabadkereskedelmi megállapodásról az ASEAN-országokkal, a régióközi tárgyalások azonban szinte teljesen elakadtak, és helyette bilaterális szinten folytatódtak az uniós tagállamok és az ASEAN-országok között.
Elcsábítaná az EU Moszkvától az ASEAN-országokat
Az ASEAN tíz országának (Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam, Laosz, Brunei, Mianmar és Kambodzsa) 660 millió lakója van, vagyis Kína és India után a legnépesebb gazdasági térség; nem véletlen, hogy a EU–ASEAN csúcstalálkozó napirendjén kiemelt helyen szerepelt a mélyebb infrastrukturális kapcsolatok előmozdítása. Az Európai Unió a Global Gateway (GG) program keretében szeretne minél több projektet megvalósítani, amellyel az EU a kínai Egy övezet, egy út nevű kezdeményezést hivatott – nagyságrendekkel kisebb léptékben – ellensúlyozni. Ursula von der Leyen bizottsági elnök bejelentette:
az EU egy tízmilliárd eurós befektetési csomagot terjeszt elő az ASEAN-országok számára 2027-ig. Elemzők szerint ennek célja, hogy erősítse a délkelet-ázsiai régióval való kapcsolatokat az ellátási láncok diverzifikálása és az Oroszországgal szembeni támogatás növelése érdekében.
Viszonyításképp: a Kína és az ASEAN közötti kereskedelem az idei első hét hónapban elérte az 544,9 milliárd dollárt, az ASEAN statisztikái szerint pedig a közvetlen kínai befektetések összértéke a 2020-as 7 milliárd dollárról 2021-re 13,6 milliárd dollárra nőtt.
