„Ez a háború a vég kezdete az ukrán oligarchák számára” − fogalmazott a BBC brit közszolgálati csatornának Szevhil Muszajeva, az Ukrajinszkaja Pravda ukrán hírportál főszerkesztője. Muszajeva szavaiban van igazság: az ukrán üzleti szférát, médiát és politikát évtizedek óta uraló milliárdosok vagyona − s ezáltal befolyása is − jelentős mértékben csökkent február 24-e óta.
Remek példa erre a „Donbasz királya” becenévvel illetett Rinat Ahmetov. A háborút megelőzően vagyonát mintegy 13,7 milliárd dollárra becsülték, övé többek közt Ukrajna leghíresebb futballcsapata, a Sahtar Donyeck vagy éppen a háború első hónapjaiban ostrom alatt tartott, majd porig rombolt mariupoli Azovsztal vasmű is. Ezek mellett a háború kezdete óta több, a birtokában levő erőmű, bank, bánya és gazdaság szenvedett károkat vagy került orosz fennhatóság alá, amiért az oligarcha az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Ahmetov a háborút megelőzően bírálatok kereszttüzébe került, miszerint nem tesz eleget a szeparatista erők elleni harc támogatásának, ugyanakkor a háború kitörését követően vállalatai több mint százmillió dollárnyi felszerelést és utánpótlást biztosítottak az ukrán haderőnek.
Az oligarcha egyébként nem ápol túl fényes kapcsolatot Volodimir Zelenszkijjel: az ukrán elnök még 2021-ben egy puccs megtervezésével vádolta meg, Ahmetov ezeket a vádakat azóta is tagadja.
Az Ukrajnát évtizedeken át kezükben tartó milliárdosokról egyöntetűen elmondható, hogy az orosz invázió után beálltak Zelenszkij mögé, és vagyonukkal, befolyásukkal hozzájárultak az ukrán védelmi erők helytállásához. Így tett Petro Porosenko is, aki Zelenszkijt megelőzően vezette Ukrajnát, a háború előtt pedig árulásért és terrorizmusra való felbujtásért állt bíróság előtt. Az ukrán ellenzéki vezető saját elmondása szerint február 24-én felkereste Zelenszkijt, és közölte vele:
Többé nem vagyok az ellenzék vezetője. Te és én, mindketten katonák vagyunk. A győzelmünkig nem kritizálok senkit
− utalt Porosenko a tulajdonában lévő médiumokra, amelyek gyakran bírálták a Zelenszkij-adminisztráció döntéseit a háborút megelőzően. Porosenko az ukrán oligarchák közül talán a legnagyobb vesztese a háborúnak, hiszen vagyonát mára már „csak” hétszázmillió dollárra becsülik.
Ukrajna évtizedek óta küzd a mindent átszövő korrupció problémájával: az oligarchák törvényhozók megvesztegetésével kedvükre szabják a jogszabályokat, befolyásukat kihasználva pedig saját érdekeiknek megfelelő vezetőket helyeznek kulcspozíciókba. Habár Zelenszkij egyik fő kampányígérete volt az oligarchák elleni fellépés és a korrupció megszüntetése, azonban ő maga is egy milliárdos, Igor Kolomojszkij segítségével került hatalomra.
2021 szeptemberében a törvényhozás elfogadta az oligarchatörvény néven elhíresült jogszabálycsomagot, amely az oligarchák politikai befolyását hivatott csökkenteni, többek közt megtiltja számukra, hogy politikai pártot alapítsanak.
Szakértők szerint a háború egy újabb lépcsőfok lehet a korrupció elleni harcban − tekintve, hogy az oligarchák vagyona és befolyása is jelentősen megcsappant −, azonban vannak olyan jelek, amelyek inkább arra utalnak, hogy egy újabb oligarchageneráció fog felemelkedni a háborút követően. Ilyen például Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetőjének esete, akit az Ukrajinszkaja Pravda oknyomozó riportjában több luxusautóval és egy ellentmondásos körülmények között bérelt luxusvillával hoztak összefüggésbe.
Borítókép: Rinat Ahmetov ukrán milliárdos (Fotó: EPA/Daniel Naupold)
