Csaknem egy hónap telt el az Európai Parlamentben (EP) tavaly decemberben kirobbant korrupciós botrány óta. Roberta Metsola, a testület elnöke akkor az átláthatóságot és a képviselők büntethetőségét előmozdító reformcsomagot ígért az új esztendőre, amelynek elemeiről azóta sem derültek ki részletes információk. – Nem tudjuk még pontosan, hogy mi történt, hiszen még tart a nyomozás, de az jól látszik, hogy reformokra szükség van – fogalmazott lapunk megkeresésére Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A szakértő kiemelte, a mostani botrány kapcsán azt a következtetést lehet levonni, hogy a parlament intézményi szerepe, befolyása egyre jobban megnövekedett az elmúlt években.
Nagyon komoly szabályokat kell hozni arra, hogy milyen feltételek mentén lehet a lobbi tevékenységet folytatni, átláthatóvá és ellenőrizhetővé kell tenni az egész folyamatot, ahogyan például az Egyesült Államokban tették
– mutatott rá Gálik Zoltán. Az Eva Kaili korábbi EP-alelnök, valamint több EP-képviselő és nem kormányzati szervezet (NGO) körül egyre terebélyesedő botrány kirobbanását követően a parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben részletezik, hogy mely területeken kellene változásokat szorgalmazni annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek a hasonló incidensek. Ilyen például az, hogy a képviselők különböző vállalatoknál tölthetnek be másodállásokat, nem kell beszámolniuk minden találkozójukról, vagy hogy a különböző nem kormányzati szervezeteknek kötelezően regisztrálniuk kell az EP átláthatósági nyilvántartásába – ez utóbbi egyébként most is így van, a botrányban érintett NGO-k azonban nem tettek eleget ennek.
