Erdogan: Svédország ne számítson Törökország támogatására

A török elnök elmondta: a Korán-égetés után senki sem várhatja, hogy jóváhagyják a NATO-csatlakozást.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2023. 01. 23. 20:29
Ankara, 2023. január 18. A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfõ részt vesz a kormányzó Igazság és Fejlõdés Pártja (AKP) parlamenti frakciójának ülésén Ankarában 2023. január 18-án. Erdogan bejelentette, hogy az elnökválasztást a tervezettnél egy hónappal korábban, május 14-én fogják rendezni. MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája Fotó: -
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Nyilvánvaló, hogy Svédország nem várhatja el Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően, miután Stockholm okot adott a szombati gyalázatos Korán-égetésre a svéd fővárosban – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Ankarában a kormányzat ülését követő sajtótájékoztatón.

Az államfő leszögezte: ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását.

– Senki nem rendelkezik annak szabadságával, hogy más vallások szentségeit megalázza

 – nyomatékosította.

Múlt szombaton egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy iszlamofób párt vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt. A svéd fővárosi hatóságok előzőleg úgy ítélték meg, hogy a svéd alkotmány, valamint a svédországi szólás- és gyülekezési szabadság nem teszi lehetővé a tüntetésnek a közrend nevében történő betiltását.

A döntés tovább növelte az Ankara és Stockholm közötti feszültséget, miközben Svédországnak a NATO-csatlakozáshoz szüksége van Törökország jóváhagyására.

A török külügyminisztérium még pénteken bekérette az ankarai svéd nagykövetet, a török védelmi miniszter pedig szombat reggel lemondta a svéd védelmi miniszter január 27-re tervezett ankarai látogatását.

Ankara a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Svédországban élő tagjainak kiadását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban az ottani kurd kisebbség függetlenségéért. A konfliktus már több tízezer ember életét követelte. A mostani iszlamofób Korán-égetést megelőzően, január 12-én PKK-szimpatizánsok egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Erdogant jelképezte.


Borítókép: A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő részt vesz a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakciójának ülésén Ankarában 2023. január 18-án (Fotó: MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.