Ferenc pápa szerint a harmadik világháború zajlik a globalizált világban

Atomfegyverek, migráció, halálbüntetés, abortusz – az egyházfő számos témáról véleményt mondott.

Vatikánváros, 2022. december 31. Ferenc pápa hagyományos év végi Te Deum hálaadó istentiszteletet vezet a vatikáni Szent Péter-bazilikában 2022. december 31-én. A hivatalban lévõ pápa elõször jelent meg elõdje, XVI. Benedek nyugalmazott pápa halálhírének bejelentése után. A 95 esztendõs emeritus pápa, aki 2005 és 2013 között volt a római katolikus egyház feje, 2022. december 31-én hunyt el. MTI/AP/Andrew Medichini Fotó: Andrew Medichini

Ferenc pápa a béke szálainak szövéséhez útmutatót is felvázolt: elődjéhez hasonlóan az igazságot, az igazságosságot, a szolidaritást és a szabadságot nevezve meg alapelemként.

Sürgette a nők elleni erőszak leállítását, a tanuláshoz és munkához való jogaik biztosítását, hangoztatva, hogy a nők hozzájárulása elengedhetetlen a társadalmi életben, és a nők a béke első számú szövetségesei.

Az élethez való jogot hangoztatta az abortuszhoz való „vélelmezett joggal” szemben. A politikai felelősöket a gyengébbek védelmére szólította fel, a betegek, a fogyatékossággal élők és az idősek „selejtezésének” elkerülésével, valamint az általános egészségügyi ellátás garantálását sürgette. 

A halálbüntetés nemzetközi eltörlését is szorgalmazta, az érintett országok közül Iránt nevezve meg. A családalapítás miatti félelmek eloszlatását kérte, és úgy vélte, hogy a demográfiai tél veszélybe sodorja a társadalmak jövőjét. A pápa az oktatást nevezte a tudatlanság és az előítéletek okozta félelmek ellenszerének. A pandémia és a geopolitikai válságok okozta oktatási katasztrófával szemben minőségi oktatást sürgetett az ENSZ tavaly szeptemberi oktatásügyi csúcstalálkozójára hivatkozva. – Az államoknak legyen bátorságuk fegyverkezés helyett oktatásra költeni – mondta a pápa.

Vallásszabadságot szorgalmazott, kijelentve, hogy a világnépesség egyharmada nem élhet azzal. 

Forrásokat és eszközöket sürgetett az Európai Unión kívüli vallásszabadság előmozdítására decemberben kinevezett uniós különmegbízott számára. Úgy vélte, hogy a keresztények elleni erőszak és diszkrimináció nem csak ott érezhető, ahol kisebbségben élnek: a vallásszabadság ott is veszélyben forog, ahol a hívők véleményszabadsága korlátozott „a rosszul értelmezett társadalmi bevonás nevében”.

A pápa a szerinte jelenleg polarizált és érdekblokkokat képviselő nemzetközi intézményrendszer reformját sürgette. Az „ideológiai totalitarizmus” veszélyére hívta fel a figyelmet, amely intoleráns azokkal szemben, akik nem csatlakoznak a magukat progresszívnek vallók nézeteihez, amelyek valójában visszafelé vezetik az emberiséget, a gondolati és lelkiismereti szabadság megsértésével – mondta.

Elfogadhatatlannak nevezte a „külön-külön folytatott migrációs politikát”, és egy új európai paktumot szorgalmazott.

Lelkiismeret-ébredésre szólított fel a teremtett világ védelmében, hangoztatva, hogy az éghajlatváltozásra vonatkozó nemzetközi csúcstalálkozók döntéseinek teljesítését nem lehet tovább halogatni. Vatikán állam 183 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot; Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy a tiszteletteljes és konstruktív párbeszéd jegyében újabb két évvel meghosszabbították a Szentszék és a Kínai Népköztársaság közötti úgynevezett ideiglenes megállapodást, amelyet 2018-ban írtak alá először a püspöki kinevezések szabályozásáról.

A Szentszéknél akkreditált diplomaták között Magyarországot Habsburg-Lotharingiai Eduárd nagykövet képviselte.

Borítókép: Ferenc pápa hagyományos év végi Te Deum hálaadó istentiszteletet vezet a vatikáni Szent Péter-bazilikában 2022. december 31-én (Fotó: MTI/AP/Andrew Medichini)