Guantánamo: a brutális és drága börtön

Emberjogi szervezetek írtak levelet Joe Biden amerikai elnöknek a guantánamói fogolytábor 21. évfordulója alkalmából, annak bezárását kérve. A börtönt, amely a kínzásokról és emberjogi sértésekről vált hírhedté, George W. Bush elnök hozta létre a 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően. Noha a csúcsidőszakban 779 férfit tartottak itt fogva, ez mára 35-re csökkent, amivel ez a világ legdrágább börtöne, rabonként 15 millió dollárba (hatmilliárd forintba) kerül az éves fenntartása.

2023. 01. 13. 6:56
98069559
Guantánamo
CUBA-GUANTANAMO-DETAINEES US military guards move a detainee inside Camp VI at Guantanamo Bay, Cuba, on March 30, 2010. AFP Photo/Paul J. Richards (Photo by PAUL J. RICHARDS / AFP) Fotó: Europress/AFP/Paul J. Richards
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Közel 160 nemzetközi emberi jogi szervezet írt levelet Joe Biden amerikai elnöknek a minap, arra sürgetve, hogy kezelje prioritásként az amerikai fennhatóság alatt Kubában működő, a Guantánamo-öbölnél található fogolytábor bezárását. Guantánamo – a fogvatartottak és emberi jogi szervezetek beszámolói alapján –  az amerikai központi hírszerző ügynökség (CIA) vallatói és őrei által elkövetett rossz bánásmódról, visszaélésekről és kínzásokról vált „híressé”.

Ez nem a múlt problémája, hiszen Guantánamo továbbra is súlyos károkat okoz az egyre idősödő és betegebb fogvatartottaknak, akiket még mindig határozatlan ideig tartanak ott, többségüket vádemelés nélkül, tisztességes eljárás hiányában. Arra kérjük, hogy cselekedjen azonnal

– írták.

A fogolytábort a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után hozta létre a George W. Bush vezette adminisztráció, mert szükségük volt egy olyan területre az Egyesült Államokon kívül, ahol nem érvényesek az amerikai törvények. Lényegében egy „törvényen kívüli szigetet hoztak létre” – vélik szakértők.

Ez különösen négy hónappal a fogolytábor megnyitása után vált igazzá, amikor Bush elnök azt mondta, a Guantánamóban fogvatartottak nem minősülnek hadifoglyoknak, így nem jogosultak a genfi egyezmény adta védelemre sem – a kijelentést azonban néhány évvel később visszavonták.

Washington a számára „legveszélyesebb” terrorizmussal meggyanúsított személyeket küldte Guantánamóra. Dick Cheney korábbi amerikai alelnök szerint azokat, akik „arra törekednek, hogy több millió amerikait mészároljanak le”.

A börtön brutalitását több beszámoló is alátámasztja. A szaúdi Madzsid Kán – akit az al-Kaidával való kapcsolatai és terrorcselekmények kitervelése miatt börtönöztek be – elsőként számolt be amerikai bíróság előtt a guantánamói fogvatartásáról. Kán szerint a CIA emberei egy deszkára fektették, arcára törölközőt helyeztek, amelyre vizet folyattak ezzel fulladást szimulálva (waterboarding), emellett alvásmegvonást és egyéb kínzásokat, valamint szexuális erőszakot is elkövettek vele szemben.

Könyörögtem, hogy hagyják abba. Ha lett volna bármi információm, már rég átadtam volna nekik

 – fogalmazott.

– A fogolytábor öröksége évről évre rosszabb, hiszen az az elnyomást, az igazságtalanságot, a törvénytelenséget, a hatalommal való visszaélést és a határozatlan ideig tartó fogva tartást szimbolizálja – nyilatkozta az idei évforduló kapcsán Manszúr Adajfi, egy korábbi rab az Al Dzsazíra pánarab televíziónak.

Guantanámóban összesen mintegy nyolcszáz foglyot tartottak nyilván, ám ez mára 35-re csökkent. Noha a börtön megnyitásakor Bush elnök még úgy fogalmazott, szeretné látni annak bezárását, ez azóta sem valósult meg. Annak ellenére sem, hogy 2009-ben Barack Obama korábbi elnök egy rendeletben a fogolytábor bezárásáról döntött. Sőt Joe Biden jelenlegi elnök is ígéretet tett már a börtön bezárására és több fogoly átszállítására is, ám ezekre sem került sor.

Noha évek óta húzódik a vita a börtön bezárásáról és a fogvatartottak átszállításáról, nincs valós politikai akarat a mintegy tucatnyi tényleges terrorista megfelelő börtönbe való átszállításáról. A logisztikai kiívások mellett a status quo fenntartása – elemzők szerint – kényelmesebb Biden elnöknek, mert így nem kell olyan vádakkal szembenéznie, hogy terroristákat enged szabadon.

Mindemellett a börtön felszámolásával az ott elkövetett jogsértésekkel is szembe kellene néznie Washingtonnak.

Charles Stimson, a Heritage Foundation washingtoni agytröszt nemzetbiztonsági szakértője szerint mivel az Egyesült Államok továbbra is részt vesz fegyveres konfliktusban, jogában áll az ellenséges erőket őrizetbe venni, mint ahogy a guantánamói foglyokkal tette.

Az amerikai költségvetés évi 540 millió dollárt költ Guantánamo fenntartására, amely rabonként 15 millió dollárt (hatmilliárd forintot) jelent – háromszázszor többet, mint egy átlagos börtönben fogva tartott rab esetében. Ezzel a fogolytábor a világ legdrágább börtöne is egyben.

Borítókép: Az amerikai fennhatóság alatt, Kubában működő Guantanámo fogolytáborban kísérnek egy rabot (Fotó: AFP/Paul J. Richards)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.