Az ukrajnai háború kapcsán „komoly vita” zajlik Chisinauban az alkotmányban rögzített semlegességről, valamint egy „szélesebb katonai szövetséghez” való csatlakozás lehetőségéről. Ezt Maia Sandu moldovai elnök mondta a Politicónak adott minapi interjúban, kerülve a NATO említését. – Most komoly vita folyik (…) arról, hogy képesek vagyunk-e megvédeni magunkat, egyedül is meg tudjuk ezt oldani, vagy csak egy nagyobb szövetség részeként – nyilatkozta. Mint fogalmazott: ha egy adott ponton a nemzet arra a következtetésre jut, hogy megváltoztatná a semleges státust, akkor annak megvalósítása egy demokratikus folyamatként fog megtörténni.
Maia Sandu szerint országa a propaganda és dezinformáció révén kitett az orosz hibrid háborúnak, egyelőre azonban nincs katonai fenyegetés Moldovával szemben.
A brüsszeli lap cikkében megjegyzi: Moldova ugyan nem tagja a NATO-nak, de együttműködik a szervezettel, és szerepet vállal a NATO koszovói békefenntartó erőinek erősítésében. Nicu Popescu moldovai külügyminiszter részt vett a decemberi, bukaresti NATO-egyeztetésen, ez volt az első alkalom, hogy a chisinaui diplomácia vezetője részt vesz az észak-atlanti katonai szövetség miniszteri találkozóján. A Politico megjegyzi: a Moldovai Köztársaság integrációjának legnyilvánvalóbb akadálya az orosz katonák jelenléte az ország területén, a szakadár Transznisztriában.
Moldovának ügyesen kell lavíroznia: egyrészt megtartani a Nyugat- és EU-párti irányt, másrészt kerülni az Oroszországgal való viszony túlzott elmérgesedését – teszi hozzá a lap.
A legfrissebb felmérés szerint a megkérdezett moldovaiak rendkívül megosztottak abban a kérdésben, hogy megvédi-e az országot egy külső agressziótól a semleges státus. Jóval tisztább a kép, ami a NATO-tagságot illeti: a többség (54,5 százalék) elutasítja Moldova csatlakozását a katonai szövetséghez. Bár 51 százalékkal még mindig többségi támogatást élvez, az utóbbi időben csökkent az európai uniós integráció mellett elkötelezettek aránya. Immár harmincszázaléknyian ellenzik nyíltan az EU-csatlakozást. A közvélemény-kutatás adatai szerint a moldovaiakat a magas árak és az elszegényedés jobban aggasztja, mint a térségbeli háború.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Maia Sandu moldovai elnök kezet fog a Chisinauban tartott sajtótájékoztatójuk végén 2022. november 10-én. (Fotó: MTI/EPA/Dumitru Doru)
