Novák Katalin: Éljen a horvát–magyar barátság!

Zoran Milanovic horvát köztársasági elnököt fogadta Novák Katalin államfő a Sándor-palotában. A horvát elnök szerint „tarthatatlan, amit az Európai Unió csinál Magyarországgal szemben”, majd kitért arra is: már hazája is tapasztalta Brüsszel tiszteletének a hiányát. A köztársasági elnökök egyetértettek abban, hogy fontos a kisebbségek jogainak biztosítása, Novák Katalin pedig aláhúzta: az ukrán kisebbségi törvény jelenlegi változata Magyarország számára nem elfogadható.

Novák Fotó: Arpad Kurucz

– Horvátország megkerülhetetlen partnerünk, egy olyan szomszédos ország, amellyel sosem álltunk háborúban, miközben a kapcsolataink szorosak, amelyeket érdekeltek vagyunk tovább fejleszteni – fogalmazott Novák Katalin köztársasági elnök, örömét kifejezve, hogy az idén Zoran Milanovic horvát köztársasági elnököt fogadhatta első külföldi államfőként a Sándor-palotában.

Novák Katalin kiemelte: mindkét ország elítéli az orosz agressziót és kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, ugyanakkor aláhúzta: a béke mellett állunk, és utat kell találni annak elérésére.

Az államfő közölte, a horvát elnökkel folytatott megbeszélésükön téma volt az orosz–ukrán háború, az illegális migráció feltartóztatása – amely Horvátország schengeni övezethez való csatlakozásával délebbre húzódott –, az Európai Unió nyitása a Nyugat-Balkán felé és az infrastrukturális összeköttetés erősítése is, amely – mint kiemelte – a határ lebontásával fontosabbá vált, mint valaha.

A köztársasági elnök aláhúzta: Magyarország üdvözli Horvátország schengeni tagságát és az euró ottani bevezetését. Szerinte Horvátország megerősödése a közép-európai régiót is megerősítheti. Emellett szólt a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok és a turizmus fontosságáról is.

Novák Katalin köztársasági elnök és Zoran Milanovic horvát államfő négyszemközti megbeszélése a Sándor-palotában 2023. január 20-án. (Forrás: MTI/Bruzák Noémi)

Ezenkívül a felek megbeszélést folytattak az energetikai együttműködés bővítéséről, ideértve a Krk szigetnél található LNG (cseppfolyós földgáz)-terminál bővítését, amely „az energetikai diverzifikáció mentén kulcskérdés”.

Novák Katalin elmondta, hogy a tárgyalásokon a demográfiai válságra adott lehetséges válaszokat és a kisebbségek ügyét is megvitatták. Utóbbi kapcsán a magyar államfő megköszönte, hogy a Horvátországban élő magyarok „nemcsak békességre, hanem támogatásra is számíthatnak”.

Zoran Milanovic horvát köztársasági elnök emlékeztetett, hogy „ezer éve élünk egymás mellett és mindig megtaláltuk a kompromisszumot”.

A horvát elnök kitért arra is: „tarthatatlan, amit az Európai Unió csinál Magyarországgal szemben”. 

Szerinte elfogadhatatlan, hogy Brüsszel azért bünteti a magyarokat, mert nem tetszik neki a magyar LMBTQ-politika. Hozzátette: az ehhez hasonló támadások az EU megsemmisítését jelentik – ezzel arra utalt, hogy Nagy-Britannia már kivált az unióból.

Megemlítette, hogy már Horvátország is tapasztalta az EU „tiszteletének a hiányát”, hazugságokkal teli levelet küldtek és „úgy bántak velünk, mintha debilek lennénk”.

Zoran Milanovic szerint az EU-nak engednie kellene, hogy a tagállamok különbözők lehessenek és eltérő irányokat választhassanak. A horvát államfő fontosnak tartja, hogy az egyes országoknak joguk legyen a saját ügyeiket saját stílusuk szerint rendezni.

Jelezte: az Európai Egyesült Államok gondolatát nem támogatja, „nem azért léptünk be az unióba, hogy aztán egy nagy gépezet kis csavarjai legyünk”. Míg a brüsszeli szankciókról úgy vélekedett, hogy azok „katasztrofálisak és óriási bajt okoznak”.

Elmondta továbbá, hogy amíg 2015-ben „humanitárius válságnak” látta a migrációt, álláspontja megváltozott, és országa schengeni tagságával „át kell vennünk Magyarországtól az unió déli határának a védelmét”.

Újságírói kérdésre Novák Katalin elmondta, „elfogadhatatlan”, hogy Kárpátalján a közintézményekről eltávolították a magyar zászlót. Emlékeztetett, hogy Kárpátalján 150 ezer magyar él, akiknek nem tisztelik a jogait.

Az ukrán kisebbségi törvény jelenlegi változata Magyarország – valamint Románia és Bulgária – számára nem elfogadható 

– hangsúlyozta.

Hozzátette: mivel a párbeszéd híve, ukrajnai és kárpátaljai látogatásakor is szóba hozta ezt a témát, valamint levélben jelezte az ukrán elnöknek, hogy hazánknak milyen szempontjai vannak a kisebbségi törvény megalkotásával kapcsolatban.

Válasz nem érkezett, pontosabban a válasz ott van az utcán

– fogalmazott. Emlékeztetett: Kijevnek az európai tagsághoz el kell fogadnia a kisebbségi jogok biztosítását.

Újságírói kérdésre Zoran Milanovic az ukrán védelmi miniszter minapi szavaira hívta fel a figyelmet, miszerint: Ukrajna vérét adja, hogy a NATO-országoknak ne kelljen. Szerinte Washingtonnak és Moszkvának „beszélnie kellene egymással” a háború lezárásáról, amelyben „Kijev az egyetlen igazi áldozat”.

A két államfő holnap Veszprémbe látogat, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa hivatalos megnyitójára.

Borítókép: Novák Katalin köztársasági elnök és Zoran Milanovic horvát államfő Budapesten 2023. január 20-án. (Fotó: Kurucz Árpád)